[Evangelium] 2014-11-30

[Evangelium mindennap]

   2014. november 30. – Advent 1. vasárnapja

   Abban az  időben  Jézus így  tanított:  Vigyázzatok és  virrasszatok!  Nem
   tudjátok, mikor  jön  el az  idő.  Az  idegenbe induló  ember  is,  amikor
   otthagyja házát, szolgáira bízza mindenét, és mindegyiknek kijelöli a maga
   feladatát; a kapuőrnek megparancsolja, hogy virrasszon.
   Legyetek hát  éberek! Mert  nem tudjátok,  mikor érkezik  meg a  ház  ura:
   lehet, hogy este, vagy éjfélkor; kakasszóra, vagy reggel. Ne találjon alva
   benneteket, ha  váratlanul  megérkezik! Amit  nektek  mondok,  mindenkinek
   mondom: Virrasszatok!
   Mk 13,33-37

   Elmélkedés:

   Egy angyal megérint
   A karácsonyi ünnepre készülvén - mert bizony ideje már most elkezdenünk  a
   készületet - Rembrand József álma  című festményét szemlélem. A jelenet  a
   betlehemi istállóban  játszódik Jézus  világrajötte utáni  órákban. A  kép
   középpontjában Mária pihen  a szalmán, karjai  között kendőjébe takarva  a
   kis Jézus. Mária alszik, álmában karolja át a Megváltót, aki alig látszik.
   A háta mögött imára kulcsolt kézzel József pihen, ő is alszik. A  festmény
   harmadik alakja, akiből a  fény árad, egy angyal,  az Isten küldötte,  aki
   mutatóujjával  megérinti  József  vállát.   Éppen  azt  készül   elmondani
   Józsefnek, hogy még  azon éjjel menekülnie  kell Egyiptomba, mert  Heródes
   halálra keresi  az újszülött  gyermeket. A  kép által  rögzített  pillanat
   folytatásaként József  kinyitja szemét,  felkel és  pakolni kezdi  kevéske
   holmijukat. Mozdulataiban nincs sietség.  A figyelmeztetést időben  kapta.
   Miután kivezette  a  felmálházott  szamarat  az  ajtó  elé,  visszalép  az
   istállóba, még egyszer körbenéz a  szegényes helyen, majd Máriához  hajol,
   csendesen ébreszti, hogy a gyermek fel ne ébredjen, aztán indulnak  messzi
   országba, menekülnek.
   Advent első vasárnapján azzal a  szándékkal is felidézhetném e  jelenetet,
   hogy már most,  az adventi  készület kezdetén gondoljunk  arra, hogy  hová
   kell elindulnunk és megérkeznünk, kivel találkozhatunk és milyen öröm  vár
   majd minket karácsony  ünnepén. Emellett  gondoljunk most  arra, hogy  egy
   angyal, akit Isten küld, hozzánk  lép, megérint minket, üzenetet hoz.  Egy
   angyal  fel   akar  ébreszteni,   útnak  szeretne   indítani  minket.   Ne
   villámcsapásszerű  ébresztésre   gondoljunk,   hanem  csak   egy   gyengéd
   érintésre. Nem  kell  kapkodnunk,  nem  kell  sietnünk,  minket  most  nem
   üldöznek, nem kell  menekülnünk. Van még  időnk, a figyelmeztetést  időben
   kaptuk.  Ébredjünk,   itt  az   ideje  a   készülődésnek,  induljunk!   Az
   evangéliumban    éjszakai    virrasztásról,    éberségről,    készületről,
   várakozásról olvasunk.  Arról, hogy  egy  ember idegenbe  indul,  elhagyja
   otthonát, mindenét a  szolgákra bízza, a  kapuőrnek pedig  megparancsolja,
   hogy virrasszon,  éberen  várja visszatértét  (vö.  Mk 13,34).  Az  advent
   jegyében helyénvaló éberen  virrasztó kapuőrnek  tekintenünk magunkat,  de
   mégis vegyük inkább a  bátorságot, hogy a  ház tulajdonosai vagyunk,  akik
   éppen útnak indulunk. A korábbi években már vigyáztunk eleget a  házunkra,
   vagyonunkra, életünkre,  most ideje  kilépnünk a  magunk világából.  Ideje
   elindulnunk egy szegényesnek tűnő hely felé, amely megújulást, megváltást,
   újjászületést tartogat  számunkra. Vásárlások  és rohangálások  nélkül  el
   tudom képzelni az adventet.  A sötétben gyengén  világító fény nélkül  már
   nehezen. Csend  nélkül,  hallgatás  nélkül, álom  nélkül,  üzenet  nélkül,
   érintés nélkül, indulás nélkül, találkozás nélkül már biztosan nem. Miként
   a betlehemi Gyermek nélkül is elképzelhetetlen a karácsony.
   Az adventi  koszorún  a  négy  közül  egy  gyertyát  gyújtunk  meg  a  mai
   vasárnapon. Legyen ez az első az indulás gyertyája! Gondolj arra, hogy egy
   angyal megérintett! Kelj fel és indulj!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk és  Megváltónk! Küldötted  érintésére,  a te  üzenetedre  elindulunk
   adventi utunkon. Elindulunk az úton, amely Betlehem felé vezet. Szívünkben
   él az elhatározás, hogy jótettekkel siessünk feléd. Segíts minket, hogy ne
   maradjon csupán elhatározás  ez a szándékunk,  hanem valóban  elinduljunk.
   Köszönjük, hogy nekünk adod az  adventi készület idejét. Adj nekünk  erőt,
   hogy haladjunk  a lelki  felkészülés útján  és találkozhassunk  veled,  az
   Isten Fiával. Adj bátorságot az induláshoz!

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-30
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141130.mp3