[Evangelium] 2014-11-15

[Evangelium mindennap]

   2014. november 15. – Szombat

   Abban az időben Jézus példabeszédet  mondott arról, hogy szüntelenül  kell
   imádkoznunk és nem szabad belefáradnunk. Így szólt: „Az egyik városban élt
   egy bíró,  aki Istentől  nem félt  és embertől  nem tartott.  Élt abban  a
   városban egy özvegyasszony  is. Ez  elment hozzá,  és kérte:  „Szolgáltass
   nekem igazságot ellenfelemmel szemben.” A bíró egy ideig vonakodott, aztán
   mégis így szólt magában: „Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de
   ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki,  mert
   a végén még nekem jön és megver.”
   Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy  mit mond az igazságtalan bíró.  Vajon
   Isten nem szolgáltat igazságot  választottjainak, akik éjjel-nappal  hozzá
   folyamodnak?  Talán   megvárakoztatja  őket?   Mondom  nektek,   hamarosan
   igazságot szolgáltat  nekik. Csak  az a  kérdés, hogy  amikor az  Emberfia
   eljön, talál-e hitet a földön?”
   Lk 18,1-8

   Elmélkedés:

   Az imádkozó ember  abban a  reményben terjeszti kéréseit  Isten elé,  hogy
   azok meghallgatásra találnak.  Sok olyan kéréssel  fordulunk hozzá,  amely
   meghaladja emberi  erőnket. Ha  valóban teljesül  kérésünk, öröm  tölt  el
   minket, s a  továbbiakban talán még  lelkesebben imádkozunk. Néha  viszont
   nem  teljesül  semmi  abból,  amit  imáinkban  megfogalmazunk,  s   emiatt
   csalódottak leszünk, elfog minket a  kétely, hogy vajon valóban  törődik-e
   Isten a mi  gondjainkkal. Sokan  ilyenkor abba is  hagyják az  imádkozást.
   Jézus arra bátorít minket, hogy legyünk kitartóak az imában és ne  hagyjuk
   abba. Ha valamiért kitartóan fohászkodunk,  Isten meg fogja hallgatni,  ha
   az lelkünk javát szolgálja.
   Életünk akkor éri el a legmagasabb fokát, ha Istennel való élet. Lehet más
   módon is  élni, sokan  megpróbálják, de  csak ideig-óráig  sikerülhet.  Ha
   belátjuk, hogy  Istennel  lesz boldog  és  teljes az  életünk,  akkor  nem
   kívánunk magunknak más életformát. Az Istennel való élet egyik nyilvánvaló
   eleme, hogy rendszeresen, naponta beszélgetünk vele, azaz imádkozunk.
   Az imádság  az  élő  Isten  és  az  élő  hitű  ember  beszélgetése,  lelki
   találkozása. Ő szólít meg, ő mondja el, hogy szeret és gondoskodik  rólam,
   ő tanítja meg, hogy miként tudom elérni őt, mint végső célomat. Erre  adok
   én választ,  amikor  Istent  dicsőítem,  neki adok  hálát,  s  tőle  kérek
   mindent, ami az életemhez és az örök élethez szükséges.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Köszöntelek téged, Istennek szent igéje, Istennek szent rendelése,  Fényes
   világ, Ki  a  fényes  világot megfényesítetted,  Édes  áldott  Napom,  Adj
   szerencsés mai  napot, Boldog  munkálatot, értelmes  eszet, okosságot,  És
   minden jóra menendőséget.

    
   A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
   http://evangelium.katolikus.hu/teljes/?nap=2014-11-15
    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20141115.mp3