[Evangelium] 2014-03-29

[Evangelium mindennap]

   2014. március 29. – Szombat

   Abban az  időben az  elbizakodottaknak,  akik magukat  igaznak  tartották,
   másokat pedig megvetettek,  Jézus ezt a  példabeszédet mondta: „Két  ember
   fölment a templomba imádkozni,  az egyik farizeus volt,  a másik vámos.  A
   farizeus megállt, és  így imádkozott magában:  Istenem, hálát adok  neked,
   hogy  nem  vagyok  olyan,  mint   a  többi  ember,  rabló,   igazságtalan,
   házasságtörő, mint ez a vámos  is. Kétszer böjtölök hetenként, és  tizedet
   adok mindenből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem
   merte az  égre emelni,  hanem  a mellét  verve  így szólt:  Istenem,  légy
   irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek,  hogy ez megigazultan ment  haza,
   amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák,  aki
   pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”
   Lk 18,9-14

   Elmélkedés:

   Jézus példabeszéde arra ösztönöz minket, hogy valamelyik szereplő  helyébe
   képzeljük magunkat. Nem kell sokat gondolkoznunk, melyiket válasszuk, mert
   Isten előtt az egyetlen helyes magatartás a bűnbánat. Külső cselekedetüket
   szemlélve mindkét személy, a farizeus és a vámos ugyanazt teszi:  Istenhez
   fordul. Ezt fejezi  ki, hogy  a templomba  mennek és  imádkoznak. A  vámos
   azzal kezdi  az Isten  felé fordulást,  hogy elfordul  a bűntől,  elfordul
   bűnös önmagától. A  farizeus viszont  erről megfeledkezik.  Nem ismeri  be
   bűnösségét, s  éppen ez  akadályozza meg  abban, hogy  Istenhez  fordulása
   kedves legyen s elfogadást nyerjen.
   A  „nem  loptam,   nem  csaltam,  nem   hazudtam”  kijelentéssel   kezdődő
   gyóntatószéki jelenetek gyakran azzal fejeződnek  be, hogy a gyóntató  pap
   egy árva bűnöcskét  sem tud kihúzni  az illetőből. Szentgyónásnak  nehezen
   lehetne nevezni az ilyet és a gyóntatószékben térdeplő emberre sem  illik,
   hogy ő  a  bűnbánó vagy  megtérő.  Úgy tűnik,  hogy  az ilyen  ember  csak
   dicsekedni akar a pap vagy Isten  előtt. Pontosan úgy viselkedik, mint  az
   evangéliumban szereplő farizeus.
   A  nagyböjtben   elvégezzük   szentgyónásunkat.  Remélhetőleg   nem   csak
   szokásból. Remélhetőleg nem csak azért, mert ezt kéri, ajánlja  Egyházunk.
   Remélhetőleg azért,  mert  valóban  bánjuk  bűneinket.  Legyünk  őszinték!
   Legyen őszinte az  alázatunk és  őszinte a  bűnbánatunk! Legyünk  őszinték
   magunkhoz és őszinték Istenhez!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Vezesd, ó, Krisztus, valamennyi hűségest  a hitben, hogy a keresztény  hit
   hassa át egész életüket, és bátor tanúságtevőkké tegye őket a világ  előtt
   üdvözítő küldetésed  során,  hogy az  Egyház  tudatos és  cselekvő  tagjai
   legyenek, akik bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei, és testvérek minden
   néppel!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140329.mp3