[Evangelium] 2014-03-24

[Evangelium mindennap]

   2014. március 24. – Hétfő

   A názáreti zsinagógában Jézus így beszélt a néphez: „Bizony mondom nektek,
   hogy egy próféta sem  kedves a maga hazájában.  Igazán mondom nektek,  sok
   özvegy élt  Izraelben Illés  idejében,  amikor az  ég  három évre  és  hat
   hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De  közülük
   egyikhez sem  kapott  Illés  küldetést, csak  a  szidoni  Száreptában  élő
   özvegyasszonyhoz. Ugyanígy  Elizeus  próféta  korában is  sok  leprás  élt
   Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán.” Ezt  hallva,
   a zsinagógában  mind  haragra  gerjedtek. Felugrottak,  kiűzték  Jézust  a
   városon kívülre, és fölvezették  arra a hegyre,  amelyen városuk épült,  a
   szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt közöttük, és eltávozott.
   Lk 4,24-30

   Elmélkedés:

   Názáretben, ahol nevelkedett,  Jézus a következő  kijelentést teszi:  „Egy
   próféta sem kedves a maga hazájában”  (Lk 4,24). Ezt hallván a  názáretiek
   rögtön  haragra  lobbannak  ellene   és  az  életére  törnek.   Ellenséges
   magatartásuk Jézus szavainak  igazát bizonyítja. Mi  állhat a  kedvezőtlen
   fogadtatás  hátterében?  Miért   viselkedtek  így  Jézussal?   Feltehetően
   egyszerűen nem akarták elhinni,  hogy az a személy,  aki a szemük  láttára
   nevelkedett fel városukban,  most Istentől  kapott küldetésére  hivatkozva
   tanítja  őket.  Úgy   látszik,  hogy  könnyebb   nekik  okot  találni   az
   elutasításra, mint megtérni és magukra vonatkoztatni a hallottakat.
   Jézus az  ószövetségi időkből  hoz fel  két példát  arra, hogy  a nép  sok
   esetben elutasította  a prófétákat.  Illés és  Elizeus prófétákat  említi,
   akik Istentől egy-egy pogány személyhez kaptak küldetést.
   A próféták esetében  az elutasítás  legfőbb oka  az volt,  hogy ha  valaki
   felismeri benne az Isten emberét, akkor meg kell változtatni az életét. Ez
   pedig a megszokott, kényelmes élet feladását jelentette volna, amelyről az
   ember nem szívesen  mond le, s  könnyebb megoldásnak tűnik  elhallgattatni
   azokat, akik  Isten  törvényeire  figyelmeztetnek.  Jézus  is  a  próféták
   sorsára jut  abban  a tekintetben,  hogy  elutasításban lesz  része  s  az
   életére törnek. Küldetése azonban éppen  így teljesedik be, s halála  örök
   figyelmeztetés marad azok számára, akik letérnek Isten útjáról.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus,  te egykor  a kiválasztott  apostoloknak megmutattad  isteni
   dicsőségedet. Mutasd meg  most nekünk  is, hogy életünk  nehéz óráiban,  a
   szenvedések és a betegség közepette új erőt nyerjünk a kereszthordozáshoz.
   Mutasd meg  számunkra,  hogy  milyen  sors, milyen  dicsőség  vár  ránk  a
   feltámadást követően, ha kitartunk veled a szenvedésben. Segíts  bennünket
   az üdvösség útján!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140324.mp3