[Evangelium] 2014-03-05

[Evangelium mindennap]

   2014. március 5. – Hamvazószerda

   A  hegyi   beszédben   Jézus  így   szólt   tanítványaihoz:   Vigyázzatok!
   Jótetteitekkel ne  hivalkodjatok  az emberek  előtt,  mert így  a  mennyei
   Atyától nem kaptok  értük jutalmat.  Amikor tehát  alamizsnát osztasz,  ne
   kürtöltess magad előtt,  mint a  képmutatók teszik a  zsinagógákban és  az
   utcákon, hogy dicsérjék őket az  emberek! Bizony mondom nektek, ezzel  már
   meg is kapták jutalmukat. Amikor te  adsz alamizsnát, ne tudja bal  kezed,
   mit cselekszik a  jobb kezed,  hogy adományod rejtekben  legyen, és  akkor
   Atyád jutalmaz  meg érte,  aki  lát téged  a  rejtekben is.  Amikor  pedig
   imádkoztok, ne  legyetek olyanok,  mint a  képmutatók, akik  szeretnek  az
   emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva  imádkozni!
   Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj
   be a  szobádba, és  zárt  ajtó mögött,  a rejtekben  imádkozzál  Atyádhoz!
   Atyád, aki  a  rejtekben is  lát,  megfizet neked.  Amikor  böjtöltök,  ne
   legyetek mogorvák,  mint  a képmutatók!  Keserű  arcot mutatnak,  hogy  az
   emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már  meg
   is kapták jutalmukat. Amikor te  böjtölsz, illatosítsd be hajadat és  mosd
   meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki
   a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
   Mt 6,1-6.16-18

   Elmélkedés:

   „Emlékezz ember, porból  lettél és visszatérsz  a porba” –  mondja a  pap,
   amikor ma,  hamvazószerdán homlokunkra  hamuval  kis keresztet  rajzol.  A
   szertartás emberi életünk  végességére, a  halál kikerülhetetlen  tényére,
   kicsinységünkre, bűnre  hajló  gyenge emberi  természetünkre  figyelmeztet
   bennünket. Ma  elindulunk  nagyböjti utunkon,  a  bűnbánat és  a  megtérés
   útján, az  Istennel  és  az  emberekkel  való  kiengesztelődés  útján,  az
   önmegtagadás és  a  lemondás  útján.  A  nagyböjti  időben  a  böjtöléssel
   testünket fegyelmezzük a lelki javak elnyerése érdekében. Elindulunk, hogy
   társai legyünk Krisztusnak  a szenvedés útján,  a megváltó halálba  vezető
   keresztúton.
   Amikor ma, a húsvéti előkészület  első napján megtesszük első  lépéseinket
   nagyböjti  utunkon,  érdemes  ennek  az  útnak  a  végére,  végcéljára  is
   gondolnunk. A cél, ahová szeretnénk megérkezni, a húsvéti szent  háromnap,
   amikor  Krisztus  megváltó  halálára  és  üdvözítő  feltámadására   fogunk
   emlékezni.  A  hamvazkodás  szertartása  során  megtapasztalhatjuk  emberi
   esendőségünket, s átérezhetjük,  hogy visszatérünk a  porba. A  feltámadás
   húsvéti ünnepekor pedig annak  örvendezhetünk majd, hogy Isten  feltámaszt
   bennünket a halálból, életre kelt a porból és új életet ad nekünk.
   Legyen Krisztus a mi nagyböjti  útitársunk, aki végigjárta az emberi  élet
   útját,  s  akinek  keresztútja  a  halálon  át  a  feltámadás  dicsőségébe
   vezetett.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg  nekem
   az istengyermekség szellemét,  taníts meg arra,  hogyan kell mindig  Isten
   gyermekéhez méltóan cselekednem!  Maradj bennem!  Add, hogy  én is  mindig
   benned  maradjak,  és  úgy  szerethesselek,  ahogyan  te  szeretsz  engem!
   Nélküled semmi vagyok. Magamtól  semmire sem megyek. Egyesíts  önmagaddal,
   tölts el  szereteteddel,  hogy  általad  az Atyával  és  a  Fiúval  mindig
   egyesüljek!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140305.mp3