[Evangelium] 2014-06-07

[Evangelium mindennap]

   2014. június 7. – Szombat

   Amikor feltámadása  után  Jézus  még  együtt  volt  övéivel,  Péter  látta
   egyszer, hogy utána jön  az a tanítvány, akit  Jézus szeretett. Az, aki  a
   vacsorán odahajolt hozzá, és megkérdezte: „Uram, ki az, aki téged elárul?”
   Ennek láttára Péter Jézushoz fordult: „Uram, hát ővele mi lesz?” Jézus így
   felelt: „Ha azt akarom, hogy így maradjon, amíg el nem jövök, mit  törődöl
   vele? Te  csak kövess  engem!” Így  a tanítványok  között elterjedt  az  a
   vélemény, hogy ez a tanítvány nem  hal meg. Jézus azonban nem azt  mondta:
   „Nem hal  meg”, hanem:  „Ha azt  akarom, hogy  így maradjon,  amíg el  nem
   jövök, mit törődöl vele?” Ez az a tanítvány, aki tanúságot tesz minderről,
   és ezeket írta. Tudjuk,  hogy igaz az  ő tanúsága. Jézus  még sok mást  is
   cselekedett. Ha egyenként mind  megírnák, azt hiszem,  az egész világ  sem
   tudná befogadni a könyveket, amelyeket írni kellene.
   Jn 21,20-25

   Elmélkedés:

   A pünkösd  előtti  napon  –  a húsvéti  idő  lezárásaként  –  Szent  János
   evangéliumának utolsó sorait  olvastuk. A tegnapi  részben Péter  sorsáról
   szólva Jézus  előre  jelzi,  hogy szenvedéssel  és  kereszthalállal  fogja
   megdicsőíteni Istent. A mai szakasz  pedig a „szeretett tanítvány,”  Szent
   János apostol  sorsáról  szól,  aki  a  negyedik  evangélium  szerzője.  A
   szentírástudósok szerint  ezeket  az  utolsó  mondatokat  nem  személyesen
   János, hanem az  ő tanítványai  írhatták. Évtizedekkel  Jézus halála  után
   János magas életkora miatt elterjedt az a vélemény, hogy nem fog meghalni.
   A szöveg  ezt a  téves elképzelést  hivatott megmagyarázni  Jézus  korábbi
   szavait pontosan idézve.
   Az  evangélium  befejező  szavai   arra  emlékeztetnek,  hogy  az   isteni
   igazságot,   Jézus   tanítását   és   működésének   cselekedeteit    János
   tanúságtételének   köszönhetően    ismerhetjük   meg.    Az    evangélista
   lelkiismerete nyugodt  lehet, hiszen  teljesítette feladatát,  hirdette  a
   Mesterétől  kapott  tanítást.  Munkája  sokszoros  termést  hozott.  Az  ő
   tanúságtétele  is  igaznak  bizonyult,  de  mennyivel  inkább  igaz  Jézus
   Krisztus tanúságtétele az Atyáról és az ő irántunk való szeretetéről!
   Vajon én  mit  teszek annak  érdekében,  hogy az  emberekhez  eljusson  az
   örömhír? Hivatásomnak  tekintem-e azt,  hogy másokat  az üdvösség  útjára,
   Krisztus tanításának  útjára vezessek?  Engedem-e, hogy  a pünkösdi  Lélek
   engem is az evangélium hirdetőjévé tegyen?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Te mindig  közeledsz felénk. Egész  életünk várakozás, várakozás  a
   beteljesedésre. Nyugtalan a mi  szívünk, amíg meg  nem nyugszik Benned,  a
   Veled való találkozásban. Kérünk,  add, hogy már  most, mai életünkben  is
   felismerhessük a jeleit  annak, hogy találkozni  akarsz velünk. Add,  hogy
   várakozásunk ne legyen hiábavaló.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140607.mp3