[Evangelium] 2014-01-22

[Evangelium mindennap]

   2014. január 22. – Szerda

   Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél
   kezére béna  ember. A  farizeusok figyelték  Jézust, vajon  meggyógyítja-e
   szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis  ellene. Jézus felszólította a  béna
   kezű  embert:  „Állj  ide  középre!”  Aztán  megkérdezte  a  körülállókat:
   „Szabad-e szombaton jót  vagy rosszat  tenni, életet  menteni vagy  veszni
   hagyni?” Ők azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva
   haragosan végignézett rajtuk, aztán így  szólt az emberhez: „Nyújtsd ki  a
   kezedet!” A beteg  kinyújtotta kezét,  és meggyógyult.  Erre a  farizeusok
   kimentek,  és  tanakodni   kezdtek  a   Heródes-pártiakkal,  hogy   miként
   okozhatnák Jézus vesztét.
   Mk 3,1-6

   Elmélkedés:

   Ismét a szombati nyugalomra  vonatkozó előírások helyes értelmezése  kerül
   elő az  evangéliumban. Most  egy béna  embert gyógyít  meg Jézus  szombati
   napon.  Megengedett   volt-e  cselekedete?   Megszegte-e  a   törvényt   a
   gyógyítással?
   Jézus szombati gyógyításait  nem szabad  úgy néznünk, mintha  azok csak  a
   pihenőnap megszegését  jelentenék. De  azt  se gondoljuk,  hogy  szombaton
   végzett cselekedeteivel  csak  a szokásokhoz  és  törvényekhez  ragaszkodó
   írástudókat és  farizeusokat akarja  bosszantani. Bár  valóban  megtehette
   volna, hogy csak más napokon gyógyít, de ő mégsem ezt az utat választotta.
   Miért gyógyít  akkor  Jézus  szombaton, ha  világosan  látja,  hogy  ezzel
   kiváltja a farizeusok és írástudók ellenszenvét és nyílt haragját?
   A csodás gyógyítások  az isteni irgalmasság  megnyilvánulásai. Az  emberek
   iránt irgalmas  Isten megszánja  a  szenvedőket és  a betegeket  és  segít
   rajtuk. Jézus  azért  gyógyítja meg  a  bénát, mert  az  irgalmasság  erre
   indítja őt.  Az irgalmasság  jócselekedete ugyanis  fontosabb egy  törvény
   megtartásánál.  Jézus  még  annak  ellenére   is  jót  tesz  a   rászoruló
   emberekkel, ha emiatt  vád éri őt.  Ha számára ennyire  fontos az  irgalom
   kifejezése, akkor az irgalmasság gyakorlását nekünk kötelességünknek  kell
   tartanunk. Nem lehetőségnek, hanem kötelességnek.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz  utunk.
   Töltsd el szívünket életadó  Lelkeddel, itass át  és végy birtokba  minket
   oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen.  Ragyogj
   át rajtunk, és úgy  élj bennünk, hogy mindenki,  akivel találkozunk, a  Te
   jelenlétedet érezze  meg általunk.  Többé már  ne minket  lássanak,  hanem
   egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan  Te
   ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140122.mp3