[Evangelium] 2014-02-18

[Evangelium mindennap]

   2014. február 18. – Kedd

   A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon.  Elfelejtettek
   kenyeret vinni magukkal,  és csak egy  kenyerük volt a  bárkában. Jézus  a
   lelkükre  kötötte:  „Vigyázzatok!  Óvakodjatok  a  farizeusok  és  Heródes
   kovászától!” Ők egymás közt arról  beszélgettek, hogy nem hoztak  magukkal
   kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt: „Mit tanakodtok azon, hogy nincs
   kenyeretek? Még  most  sem  értitek,  és  nem  fogjátok  föl?  Még  mindig
   érzéketlen a szívetek? Van  szemetek, és nem láttok?  Van fületek, és  nem
   hallotok? Nem emlékeztek  arra, hogy amikor  öt kenyeret megtörtem  ötezer
   embernek, hány  tele kosár  maradékot szedtetek  össze?” Azt  válaszolták:
   „Tizenkettőt.” „És amikor  hetet törtem meg  négyezer embernek, hány  tele
   kosár  maradékot  szedtetek  össze?”  Azt  felelték:  „Hetet.”  Erre  újra
   megjegyezte: „Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?”
   Mk 8,14-21

   Elmélkedés:

   Miután Jézus  határozottan elutasította  a farizeusok  azon kérését,  hogy
   messiási mivoltának különleges jelét  vagy bizonyítékát adja,  tanítványai
   körében az általa  korábban véghezvitt  jelekről beszél, ezek  közül is  a
   kenyérszaporítás csodáiról. Olyan  egyértelmű jelek  voltak ezek,  amelyek
   azt bizonyították, hogy Jézus a  Messiás, hiszen ebben a korban  elterjedt
   volt az  a vélekedés,  hogy  az eljövendő  Messiás megismétli  az  egykori
   manna-csodát, s kenyeret  ad enni  a népnek, miként  a pusztában  vándorló
   népet Isten táplálta a mannával.
   A mai történetből úgy tűnik, hogy  az apostolok sem értették meg a  csodák
   láttán, hogy  Jézussal a  messiási  idő érkezett  el. A  mindennapi  földi
   gondokról  Jézus  a   lelki,  a  mennyei   dolgokra  szeretné   irányítani
   figyelmüket. Miután  két esetben  is látták,  hogy Jézus  megszaporítja  a
   kenyeret és több  ezer embernek ad  belőle, az apostolok  nem értik meg  e
   cselekedetek  jelentőségét.  A  bárkában  arról  vitatkoznak,  hogy  nincs
   kenyerük, nincs  ennivalójuk.  Úgy tesznek,  mintha  nem lenne  ott  velük
   Jézus, aki korábban  két alkalommal  bőséges kenyeret adott  a népnek.  Ne
   tudna most is táplálékot adni néhány apostolának?
   A történetnek van még  egy szintje, amely  fontos tanulságot üzen  nekünk.
   Jézus azt szeretné, ha nem csupán a földi eledel után vágyakoznánk,  hanem
   az igazság tanítása után  is. Ez az a  lelki táplálék, amelyre  szükségünk
   van ahhoz, hogy előrehaladjunk az örök élet felé vezető úton.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, küldj ma is követeket hozzánk, akik utadat előkészítik, akik igédet
   hirdetik, miként János, a Keresztelő tette. Küldj ma is követeket hozzánk,
   akik készek  arra,  hogy  háttérben  legyenek,  hogy  Te,  Urunk,  bennünk
   növekedjél. Küldj ma is  követeket hozzánk, akik  érted és nem  önmagukért
   élnek. Adj  bocsánatot  és új  kegyelmet,  hogy szolgálhassunk  Neked,  és
   előkészíthessük számodra az utat az emberek között, hogy  megvalósulhasson
   a Te országod.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140218.mp3