[Evangelium] 2014-02-03

[Evangelium mindennap]

   2014. február 3. – Hétfő

   Jézus  és  tanítványai  áthajóztak  a  Genezáreti-tó  keleti  partjára,  a
   gerázaiak földjére.  Amint Jézus  kiszállt a  hajóból, a  sírok felől  egy
   tisztátalan lélektől megszállt ember futott feléje. A sírboltokban lakott,
   és még láncra verve sem  tudták féken tartani. Sokszor megbilincselték  és
   láncra verték, de a láncokat  eltépte, és a bilincseket összetörte.  Senki
   sem bírt  vele.  Éjjel-nappal a  sírboltokban  és a  hegyekben  tanyázott,
   folyton kiabált, és kövekkel ütötte-verte magát. Amint messziről  meglátta
   Jézust,  odafutott.  A  földre  vetette  magát  előtte,  és  hangosan  így
   kiáltott: „Mi bajod velem, Jézus, a magasságbéli Istennek Fia? Az  Istenre
   kérlek, ne  gyötörj!”  Jézus  ráparancsolt  ugyanis:  „Tisztátalan  lélek,
   takarodj ki ebből az emberből!” Erre Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?”
   Azt válaszolta: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” Nagyon kérte  Jézust,
   hogy ne űzze el  őket arról a vidékről.  Akkor éppen egy nagy  sertéskonda
   legelészett ott a hegyoldalban. A tisztátalan lelkek azt kérték  Jézustól:
   „Küldj minket a sertésekbe, hogy megszálljuk azokat!” Jézus  beleegyezett.
   Akkor a tisztátalan lelkek kimentek az emberből, és megszállták a  mintegy
   kétezer sertésből álló kondát. A sertések a hegyoldalból a tóba  rohantak,
   és a vízbe fúltak.  Őrzőik erre elfutottak, hírét  vitték a városba meg  a
   tanyákra. Az emberek kitódultak, hogy megnézzék, mi történt. Jézushoz érve
   látták, hogy az,  akit az  imént még  egy légió  tartott megszállva,  most
   felöltözve, ép ésszel ül előttük. Erre megdöbbentek. A szemtanúk elmondták
   nekik, hogy mi történt  a megszállottal és  a sertésekkel. Ekkor  kérlelni
   kezdték Jézust, hogy távozzék a határukból. Amikor Jézus hajóra szállt, az
   imént még megszállott kérte,  hogy vele mehessen.  Ő azonban nem  engedte,
   hanem így szólt hozzá: „Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen
   nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!” Az el is  ment,
   és Dekápolisz környékén elhíresztelte, hogy  milyen nagy dolgot tett  vele
   Jézus. Ezen mindenki elcsodálkozott.
   Mk 5,1-20

   Elmélkedés:

   A mai evangéliumban olvasható ördögűzési történetben hangsúlyos helyet kap
   az  embert  megszállva   tartó  gonosz  lélek,   akivel  Jézus   hosszasan
   elbeszélget. A  párbeszéd  minden  mozzanatában érződik  a  feszültség  és
   ellentét az embernek ártani akaró  gonosz hatalom és az embert  megmenteni
   szándékozó isteni erő között. A szavak harca mögött e két hatalom küzdelme
   húzódik meg  az  ember lelkéért.  A  gonosz  lélek jól  ismeri  Jézust  és
   hatalmát. Ez derül ki abból,  hogy azonnal felismeri kivel találkozott  és
   Jézust az Isten Fiának  nevezi. Azt is tudja,  hogy az ő hatalma  gyengébb
   Jézus erejéhez képest,  mégis erejét akarja  fitogtatni, amikor  megmondja
   nevét és azt  állítja, hogy sokan  vannak. De bármennyien  is vannak,  nem
   képesek  ellenállni  a  megváltó,   megszabadító  erőnek,  amelyet   Jézus
   birtokol.
   És ha már előkerült  a gonosz személye és  hatalma, érdemes tisztáznunk  a
   következőt: A gonosz lelket, a sátánt nem Isten teremtette. Isten csak jót
   teremtett. A szellemi lényeket, azaz az angyalokat, valamint az embert  is
   jónak teremtette. A gonosz nem  önálló, inkább a jó tagadásának  mondható.
   Isten minden  teremtményét  szabadnak  teremtette,  s  e  szabadság  teszi
   lehetővé, hogy akár  szembe is szállhatnak  teremtőjükkel, az Istennel.  A
   gonosz létezése tükröt  tart elénk, s  megmutatja, hogy a  szabadságunkkal
   való visszaélés  milyen következményekkel  jár, hová  vezethet.  Személyes
   döntésünk, hogy kinek engedelmeskedünk. A gonosznak vagy Istennek?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Úr Jézus, köszönjük,  hogy közöttünk való  jelenléteddel ajándékozol  meg.
   Utunkon erősítesz  és  bátorítasz.  Add,  hogy  mélyen  tudatában  legyünk
   jelenlétednek.    Küldő    szavadra     örömmel    válaszoljunk     minden
   cselekedetünkkel. Adj nekünk  bölcsességet és  alázatot, hogy  felismerjük
   jelenlétedet.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140203.mp3