[Evangelium] 2014-04-25

[Evangelium mindennap]

   2014. április 25. – Péntek

   Feltámadása után  Jézus egy  alkalommal így  jelent meg  tanítványainak  a
   Tibériás-tó partján:  Együtt  voltak  Simon Péter  és  Tamás,  melléknevén
   Didimusz (vagyis Iker), továbbá a galileai Kánából való Nátánáel, Zebedeus
   fiai és még két másik tanítvány. Simon Péter így szólt hozzájuk: „Elmegyek
   halászni.” „Mi is veled megyünk” – felelték. Kimentek és bárkába szálltak.
   De azon az éjszakán nem fogtak semmit. Amikor megvirradt, Jézus ott állt a
   parton. A  tanítványok azonban  nem  ismerték fel,  hogy Jézus  az.  Jézus
   megszólította őket: „Fiaim, nincs valami ennivalótok?” „Nincs” – felelték.
   Erre azt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd
   találtok.” Kivetették a hálót,  s alig bírták  kihúzni a tömérdek  haltól.
   Erre az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: „Az Úr az!”
   Amint Simon Péter meghallotta,  hogy az Úr az,  magára öltötte köntösét  –
   mert neki volt vetkőzve –, és be-ugrott a vízbe. A többi tanítvány követte
   a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze  a
   parttól, csak  mintegy  kétszáz  könyöknyire. Amikor  partot  értek,  izzó
   parazsat láttak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt  nekik:
   „Hozzatok a  halakból,  amelyeket  most fogtatok.”  Péter  visszament,  és
   partra vonta  a  hálót,  amely  tele  volt  nagy  halakkal,  szám  szerint
   százötvenhárommal, s bár ennyi  volt benne, nem szakadt  el a háló.  Jézus
   hívta őket:  „Gyertek,  egyetek!”  A tanítványok  közül  senki  sem  merte
   megkérdezni: „Ki vagy?”  – hiszen  tudták, hogy az  Úr az.  Jézus fogta  a
   kenyeret, és adott nekik. Ugyanígy a  halból is. Ez volt a harmadik  eset,
   hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent tanítványainak.
   Jn 21,1-14

   Elmélkedés:

   Néhány nappal a feltámadás után játszódik  az a jelenet, amikor a  halászó
   apostoloknak  megjelenik  Jézus  Tibériás  tavánál.  Azt  gondolják,  hogy
   életüket ugyanúgy  kell  tovább  folytatniuk, mint  azt  a  Jézussal  való
   találkozás és meghívásuk előtt  tették, ezért visszatérnek a  halászathoz.
   Erről az eseményről olvashatunk a mai evangéliumban. Az apostolok korábban
   már láthatták a feltámadt Jézust,  most mégsem ismerik fel azonnal,  hanem
   csak a csodálatos halfogást követően. A  csoda ebben az esetben olyan  jel
   számukra, amely segít a feltámadt Jézus megismerésében.
   A  találkozás  során   az  apostolok   egy,  a   jövőben  az   igehirdetés
   szempontjából nagyon fontos  dolgot tanulnak meg.  Egész éjszaka -  amikor
   Jézus nincs velük - halásznak, de munkájuk eredménytelen és egyetlen halat
   sem  tudnak  fogni.  Amikor  reggel  Jézus  megérkezik  és  megmondja  mit
   tegyenek, azonnal eredményessé válik fáradozásuk.
   Ehhez hasonlóan az igehirdetés, amely Jézus szavai szerint  emberhalászat,
   teljesen eredménytelen volna nélküle. Az apostolok és utódaik feladata  az
   emberhalászat, amelynek eredményessége nem az emberi cselekedetektől függ,
   hanem  magától  Jézustól.   Másik  evangéliumi   hasonlattal  szólva,   az
   igehirdetés  olyan  magvetés,  amelyet  az  emberek  Isten   küldötteiként
   végeznek, de a növekedést Isten adja.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Kérünk, Urunk, Istenünk, taníts meg  bennünket arra, hogy helyesen  kérjük
   tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé,
   minden viharvert  lélek csendes  kikötője! Mutasd  meg az  irányt,  amerre
   mennünk kell! Újítsd meg bennünk az engedelmesség lelkületét!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20140425.mp3