[Evangelium] 2013-05-21

[Evangelium minden nap]

   2013. május 21. – Kedd

   Abban az időben: Jézus és tanítványai átmentek Galileán. Jézus azonban nem
   akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt
   mondta nekik: „Az Emberfiát  az emberek kezére  adják, megölik, de  miután
   megölték, harmadnapra feltámad.”  Ők nem  értették ezeket  a szavakat,  de
   féltek megkérdezni Jézust.
   Ezután Kafarnaumba  értek. Amikor  már  otthon voltak,  Jézus  megkérdezte
   tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?” Tanítványai azonban hallgattak, mert
   az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük.
   Akkor Jézus leült, odahívta a tizenkettőt,  és így szólt: „Ha valaki  első
   akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a  szolgája.”
   Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította; majd magához  ölelte,
   és ezt mondta  nekik: „Aki  befogad egy  ilyen gyermeket  az én  nevemben,
   engem fogad be. Aki  pedig engem befogad, nem  engem fogad be, hanem  azt,
   aki küldött engem.”
   Mk 9,30-37

   Elmélkedés:

   Jeruzsálem felé haladva Jézus arról  tanítja apostolait, hogy milyen  sors
   vár rá. Megjövendöli szenvedését és halálát, amely hamarosan bekövetkezik,
   ugyanakkor feltámadásáról is  említést tesz.  Jézus úgy  gondol ezekre  az
   elkövetkezendő napokra és eseményekre, mint küldetésének és  szolgálatának
   beteljesedésére. Amikor önként vállalja,  hogy az mennyei Atya  akaratának
   megfelelően halálával megváltsa az emberiséget, akkor ezt annak  tudatában
   teszi, hogy cselekedetével  megváltásunkat és  üdvösségünket szolgálja.  A
   szeretet szolgálatával a  legkisebb lesz az  emberek szemében. Eközben  az
   apostolok arról beszélgetnek, hogy  ki a nagyobb  közülük. Mintha oda  sem
   figyeltek volna Mesterük  szavaira. Mintha  meg sem  értették volna,  hogy
   miről beszél nekik Jézus. Az apostolok nagyok szeretnének lenni az emberek
   szemében.
   Jézusnak  egyértelműen  nem  tetszik  versengésük.  Miért  mérik   magukat
   egymáshoz? Miért nem mérik magukat a Mesterhez? Ekkor egy gyermeket  állít
   eléjük,  akinek  kicsinysége   példa  lehet  számukra.   Nem  a   gyerekes
   viselkedést,  hanem  gyermeki   lelkületet  és  a   versengés  helyett   a
   szolgálatot várja tanítványaitól.
   A szenvedés és a halál vállalásával  a mi Urunk mindenki szolgája,  minden
   ember üdvösségének szolgája lett. Ha  hozzá hasonlóan vállalom az  emberek
   szolgálatát, nagy leszek a mennyek országában.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus Krisztus! Te a  mi emberi közreműködésünkkel akarsz  csodákat
   tenni napjainkban, hogy jelenléted  és segítséged megtapasztalható  legyen
   minden ember számára. Adj nekünk igazi bölcsességet, hogy felismerjük  azt
   az utat,  amelyet  te mutatsz  nekünk,  s  amelyen te  vezetsz  minket  az
   üdvösség felé!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130521.mp3