[Evangelium] 2013-06-15

[Evangelium minden nap]

   2013. június 15. – Szombat

   Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy  ezt
   is mondták a régieknek:  „Hamisan ne esküdj, és  tartsd meg az Úrnak  tett
   esküdet!” Én pedig  azt mondom  nektek: Egyáltalán ne  esküdjetek! Sem  az
   égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya,  se
   Jeruzsálemre, mert  az a  nagy  Király városa!  De  még saját  fejedre  se
   esküdj, mert egyetlen  hajszáladat sem  tudod ősszé  vagy feketévé  tenni.
   Legyen a  ti beszédetek  „igen, igen,  nem, nem”;  ami ettől  eltér, az  a
   gonosztól van.”
   Mt 5,33-37

   Elmélkedés:

   A régi,  ószövetségi törvényt  beteljesítő  és megújító  törvényről  szóló
   krisztusi tanítás következő részlete az eskü témáját érinti, ahogyan ezt a
   mai evangéliumban olvashatjuk.  Jézus korában elterjedt  volt az eskü,  de
   különbséget tettek annak szövege és tartalma alapján. Azt mondták, hogy az
   egyik eskü  kötelezi az  embert a  benne foglaltak  megtartására, míg  más
   esküszövegek megtartása nem  volt kötelező.  Itt ismét  az eredeti  isteni
   szándék emberi  eltorzításával találjuk  szemben magunkat.  Jézus ezért  a
   következőt mondja: „Egyáltalán ne esküdjetek!” (Mt 5,34).
   Jézus egyrészt  azért  tiltja meg  ennyire  határozottan és  kivételt  nem
   tűrően az esküt, mert a kimondott szavaknak minden esetben egyezniük  kell
   a cselekedetekkel, és ha ez így van, akkor teljesen felesleges  esküdözni.
   Másrészt Isten nevének segítségül  hívása az emberi szándékok  igazolására
   nem mindig helyes  és visszaélésre ad  alkalmat, mivel azt  feltételezzük,
   hogy az eskü alatt mondottak éppen az Istenre való hivatkozás miatt mindig
   igazak. E feltételezés helyes, de sajnos ezt használják fel egyesek  hamis
   állításaik elfedésére. Ha igazmondóak vagyunk, ahogyan Isten is az,  akkor
   egyáltalán nincs szükségünk esküre.
   Érdemes  megemlíteni   továbbá,   hogy  az   eskü   sorozatos   megszegése
   könnyelműségre készteti az embert, aki egy  idő után úgy tesz esküt,  hogy
   annak megtartását nem  is tartja  fontosnak. A legfőbb  törvény a  mennyei
   Atyának való engedelmesség.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Atyám, vétkeztem ellened – mondom én is a tékozló fiúval – már nem  vagyok
   méltó, hogy  fiadnak  nevezz.  Képmásodra  teremtettél,  nagy  feladatokra
   hívtál, és  én  megbántással  válaszoltam  cselekedeteimben,  beszédemben,
   gondolataimban. Én vétkem, én igen nagy  vétkem! De rád tekintek, Uram,  a
   te Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében, aki értem is vérét ontotta  a
   kereszten: bocsásd  meg bűneimet,  vétkeimet, gyöngeségeimet!  Te vagy  az
   örök szeretet, fogadj ismét gyermekeddé,  és tarts meg kegyelmedben!  Tiéd
   akarok lenni, tiéd akarok maradni mindörökre.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130615.mp3