[Evangelium] 2013-07-15

[Evangelium minden nap]

   2013. július 15. – Hétfő

   Abban az időben Jézus így  szólt apostolaihoz: Ne gondoljátok, hogy  azért
   jöttem a földre, hogy békét hozzak!  Nem azért jöttem, hogy békét  hozzak,
   hanem hogy kardot.  Azért jöttem,  hogy szembeállítsam a  fiút apjával,  a
   leányt anyjával  és a  menyet anyósával.  Saját háza  népe lesz  az  ember
   ellensége. Aki atyját vagy anyját jobban szereti, mint engem, az nem méltó
   hozzám. Aki fiát  vagy leányát jobban  szereti, mint engem,  az nem  méltó
   hozzám. Aki nem  veszi föl keresztjét,  és nem követ  engem, az nem  méltó
   hozzám. Aki  meg akarja  találni  életét, elveszíti  azt; de  aki  érettem
   elveszíti életét, megtalálja azt. Aki titeket befogad, engem fogad be; aki
   pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki prófétát fogad
   be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad
   be azért, mert igaz  ember, az az igaznak  jutalmában részesül. Aki  pedig
   csak egy pohár friss vizet is ad inni egynek a legkisebbek közül, mert  az
   az én tanítványom –- bizony, mondom nektek: nem marad el a jutalma. Amikor
   Jézus  befejezte   tizenkét  tanítványa   oktatását,  továbbindult,   hogy
   tanítson, és hirdesse Isten országának örömhírét a környékbeli városokban.
   Mt 10,34–11,1

   Elmélkedés:

   Jézus, aki máskor a  békességszeretetre oktatja tanítványait, most  furcsa
   kijelentéseket tesz:  „Nem azért  jöttem, hogy  békét hozzak,  hanem  hogy
   kardot” (Mt  10,34), majd  ehhez még  hozzáteszi, hogy  az emberek  között
   szembenállás fog keletkezni. Hogyan értelmezzük e kijelentéseket?
   Jézus fellépése, tanítása és tevékenysége megosztja az embereket,  egyesek
   hittel elfogadják, mások elutasítják őt és nézeteit. Nem ez az ő szándéka,
   hanem  eljövetelének  mintegy  mellékhatása   mindez.  A  békétlenség,   a
   családtagok egymás közti szembenállása és a Krisztusban hívők illetve  nem
   hívők közti küzdelem az ő igehirdetésének a következménye. E szembenállás,
   illetve küzdelem nyomban megszűnne, ha a krisztushívő feladná hűségét vagy
   a Jézussal  szembefordulók  valamennyien megtérnének.  Ez  azonban  mégsem
   várható.
   Beszédét az apostolokhoz, azaz legszűkebb  tanítványi köréhez intézi a  mi
   Urunk. Olyan emberek ők, akiktől többet vár, mint másoktól, ezért  kérései
   nem könnyűek.  Mindez  természetesen nem  csak  nekik szól,  hanem  minden
   tanítványának, nekünk is. Mindenekelőtt azt kéri tőlünk, hogy  mindenkinél
   jobban szeressük őt.  E szeretet  abban éri el  tetőpontját, hogy  életünk
   keresztjét felvesszük, s  őt követjük a  kereszthordozásban. Azt is  kéri,
   hogy adjuk  át  neki  életünk,  az ő  akaratát  keressük  és  teljesítsük.
   Harmadszor  pedig  azt  kéri,  hogy  segítsük  embertársainkat,  főként  a
   kicsinyeket. A három kérésnek van egy közös vonása: a  kereszthordozásban,
   az önmagunkról  való  lemondásban és  embertársaink  segítésében  egyaránt
   Jézussal találkozunk.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, Atyánk, add,  hogy senkit meg  ne botránkoztassunk  szavainkkal,
   tetteinket. Segíts,  hogy  életünk  erősítője  legyen  társaink  életének,
   akikkel együtt járunk  az úton. Add,  hogy mindig világosan  lássuk, mi  a
   teendőnk, s  add, hogy  mindent el  tudjunk vetni  magunktól, ami  nem  az
   életre, hanem a pusztulásra vezet.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130715.mp3