[Evangelium] 2013-01-16

[Evangelium minden nap]

   2013. január 16. – Szerda

   Abban az időben Jézus kijött a kafarnaumi zsinagógából, és elment Simon és
   András házába.  Simon anyósa  lázas betegen  feküdt. Mindjárt  szóltak  is
   Jézusnak. Jézus odament  hozzá, megfogta  a kezét,  és fölsegítette.  Erre
   megszűnt a láza, és szolgált nekik.  Amikor lement a nap és  beesteledett,
   odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész
   város ott szorongott  az ajtó  előtt. Jézus  pedig sokakat  meggyógyított,
   akik különböző bajokban szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte
   megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda.
   (Másnap) Jézus  kora  hajnalban felkelt,  kiment  (a házból),  elment  egy
   elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utána mentek.
   Amikor megtalálták, azt  mondták neki:  „Mindenki téged keres!”  De ő  azt
   felelte: „Menjünk  el  máshová,  a szomszédos  helységekbe,  hogy  ott  is
   hirdessem az evangéliumot, – hiszen ezért jöttem.” És elment, hirdette  az
   evangéliumot  a  zsinagógákban  Galilea  egész  területén,  és  kiűzte  az
   ördögöket.
   Mk 1,29-39

   Elmélkedés:

   Három rövid rész  kapcsolódik össze a  mai evangéliumban: Péter  anyósának
   meggyógyítása, újabb betegek érkeznek Jézushoz, akiket meggyógyít és Jézus
   imádkozik, majd tovább indul. A három  részt azt kapcsolja össze, hogy  az
   események mintegy 24 órán belül történnek, azaz Jézus egy napját írják le.
   Az első  jelenetben  tanítását követően  Jézus  betér Péter  házába,  ahol
   meggyógyítja az ő anyósát. Az  evangélista nem részletezi a csodát,  hanem
   annak eredményességét  hangsúlyozva megjegyzi,  hogy a  gyógyult  szolgált
   nekik. Amennyire gyorsan  történik meg a  csoda, olyan hamar  fejezi ki  a
   meggyógyult személy szolgálatkészségét.
   A következő jelenetben már  estefelé jár az  idő, amikor betegeket  hoznak
   Jézushoz. Az evangélista így hangsúlyozza ki a jelenlévők nagy számát: „Az
   egész  város  ott  szorongott   az  ajtó  előtt”   (Mk  1,33).  A   keleti
   kifejezésmódra  jellemző  túlzó   kijelentés  arra   utal,  hogy   valóban
   rengetegen jöhettek Jézushoz, amit a következő részben az erősít meg, hogy
   mindenki őt keresi. Az emberekből kiűzött gonosz lelkeket Jézus azért  nem
   engedi megszólalni, nehogy felfedjék istenségét.
   A harmadik rész Jézus csendes  imájával kezdődik. Nincsenek vele  emberek,
   félrehúzódik, hogy a  nyüzsgéstől távol  egyedül lehessen  az Atyával.  Az
   evangéliumokban   számos    esetben    találkozunk    ezzel.    Mindennapi
   tevékenységei, a  tanítás  és a  gyógyítások  között  is van  ideje  a  mi
   Urunknak az imára. Bár mindenki őt keresi, Jézus tovább indul.  Vándorútja
   során  általában   nem  tartózkodik   egy  helyen   sokáig,  hanem   megy,
   fáradhatatlanul járja a városokat és falvakat, hogy mindenütt tanítson  és
   gyógyítson, mert ezt bízta rá az Atya. Észreveszem-e, amikor betér hozzám?
   Van-e időm az imádságra? Van-e időm az Istennel való csendes együttlétre?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, te újra  meg újra  hangsúlyozod, hogy minden  lehetséges annak,  aki
   hisz. Ha  megvizsgáljuk, melyik  a legnagyobb,  a neked  leginkább  tetsző
   erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra,
   hogy belépjünk  a Szentek  Szentjébe.  Hit nélkül,  ó, dicsőség  Ura,  nem
   tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt  akartad,
   hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130116.mp3