[Evangelium] 2013-02-28

[Evangelium minden nap]

   2013. február 28. – Csütörtök

   Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak:  „Volt
   egy gazdag ember.  Bíborba és patyolatba  öltözködött, és mindennap  dúsan
   lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag  kapuja
   előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a
   gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a  kutyák
   jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok  Ábrahám
   kebelére vitték. A gazdag  is meghalt, és  eltemették. A pokolban,  amikor
   nagy kínjai közt  feltekintett, meglátta messziről  Ábrahámot és a  keblén
   Lázárt. Felkiáltott: Atyám,  Ábrahám! Könyörülj rajtam!  Küldd el  Lázárt,
   hogy ujja  hegyét  vízbe  mártva hűsítse  nyelvemet.  Iszonyúan  gyötrődöm
   ezekben a lángokban. Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy  milyen
   jó dolgod volt életedben,  Lázárnak meg mennyi jutott  a rosszból. Most  ő
   itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek
   nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne  tudjon,
   se onnét  ne tudjon  hozzánk átjönni  senki. Akkor  arra kérlek,  atyám  –
   kiáltotta újra –, küldd  el őt atyai házunkba,  ahol még öt testvérem  él.
   Tegyen bizonyságot  előttük,  nehogy  ők  is  ide  jussanak  a  gyötrelmek
   helyére. Ábrahám  ezt felelte:  Van Mózesük  és vannak  prófétáik.  Azokra
   hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha  valaki,
   a halottak közül  elmenne hozzájuk, bűnbánatot  tartanának. Ő azonban  így
   felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak
   közül támad is fel valaki, annak sem hisznek.”
   Lk 16,19-31

   Elmélkedés:

   Az adakozást, a szegények segítését,  mint a nagyböjt fontos  cselekedetét
   állítja elénk az evangélium. Jézus  példabeszédet mond egy szegény és  egy
   gazdag emberről. A gazdagnak mindene megvolt, amit a földi élet  nyújthat.
   Úgy gondolta, hogy a  javak birtoklása teszi boldoggá  az életét és  egész
   életében élvezte az  anyagi javak  által nyújtott  előnyöket. Lázárnak,  a
   szegény embernek csak a nehézségek, a nélkülözés, a betegség jutott  földi
   életében. Sorsuk ellentétes, s ha csak a földi életre gondolunk, s  tovább
   nem   látunk,   akkor   igazságtalannak    tűnik.   Ezt   a    látszólagos
   igazságtalanságot oldja fel a túlvilági  élet, hiszen haláluk után  fordul
   meg sorsuk. A  gazdagnak a  pokol szenvedései  jutnak, a  szegény ember  a
   túlvilági jót nyeri el. A gazdag  azért kapott büntetést, mert – bár  lett
   volna rá lehetősége  – vagyonából  nem segítette  a szegényt,  s azt  csak
   saját jólétére fordította.
   Tévedés volna azt hinnünk, csak a tehetősek, a gazdagok tudnak segíteni  a
   szegényeken. A tapasztalatok szerint a szegényebbek, mivel jobban  átérzik
   a nélkülözők nyomorát, sokkal szívesebben adakoznak, mint a gazdagok, akik
   nem ismerik a hiányt, a nélkülözést.  Isten azért adja nekünk a földön  az
   anyagi javakat, hogy azokat helyesen használjuk fel, s ennek része az  is,
   hogy segítjük a  nálunk szegényebbeket.  Figyeljünk oda  mások gondjára  a
   nagyböjti időben!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Nem tudom, hogy milyen  megpróbáltatások és nehézségek  várnak ma rám,  de
   azt tudom, hogy minden  a Te akaratodból történik  Uram, s ez elég  nekem.
   Kérlek, adj  erőt, türelmet  és alázatot,  hogy a  rám váró  nehézségekkel
   szeretetedhez méltón  nézhessek szembe,  s így  áldozatomat  egyesíthessem
   Szent Fiad Krisztusi áldozatával.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130228.mp3