[Evangelium] 2013-12-27

[Evangelium mindennap]

   2013. december 27. – Péntek, Szent János apostol és evangélista

   A hét első napján (Húsvétvasárnap),  kora reggel, Mária Magdolna  elfutott
   Simon Péterhez és  a másik  tanítványhoz, akit Jézus  szeretett, és  hírül
   adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!”  Péter
   és a  másik tanítvány  elindult,  és a  sírhoz  sietett. Futottak  mind  a
   ketten, de a másik  tanítvány gyorsabban futott,  mint Péter, és  hamarabb
   ért a sírhoz. Benézett, és látta  az otthagyott gyolcsleplet, de nem  ment
   be. Közben odaért Simon Péter is. Ő  is látta az otthagyott lepleket és  a
   kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez  nem volt együtt a leplekkel,  hanem
   külön feküdt összehajtva egy  helyen. Akkor bement  a másik tanítvány  is,
   aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.
   Jn 20,2-8

   Elmélkedés:

   Szent János evangéliumát olvasva feltűnik, hogy látásmódja mennyire  eltér
   a másik három evangélistához  képest. Ő nem  a konkrét eseményeket  tartja
   fontosnak, hanem a  háttérből előtűnő  isteni szándékra  vagy a  felébredő
   emberi hitre figyel. Amíg Máté, Márk és Lukács sokszor egészen részletesen
   leírják  egy-egy  csoda  körülményeit,  addig  János  inkább  Jézus  belső
   indítékait és az emberek jellemét mutatja be. Azt igyekszik megválaszolni,
   hogy mi indítja az Urat a csodatettekre, s mi motiválja az embereket, hogy
   Jézushoz menjenek, illetve hogyan változtatja meg őket a találkozás vagy a
   csodában  való  részesedés.  János  evangélista  tehát  a  földi  dolgokat
   szemlélve megsejti a  mennyei valóságokat,  az egyszerű  szavak mögött  az
   isteni igazságot, s ezt akarja nekünk átadni evangéliumában.
   A jánosi látásmód titkát tárja fel  az ő mai ünnepén olvasott  evangéliumi
   részlet, amely arról szól, hogy húsvétvasárnap hajnalban az asszonyok hírt
   visznek az apostoloknak Jézus üres sírjáról. Ennek hallatán Péter és János
   a sírhoz sietnek. Ott mindketten  ugyanazt látják, de csak egyikük,  János
   hisz, legalábbis  a szövegben  így szerepel.  Néha mi  is Péterrel  együtt
   nézzük a jeleket, de mégsem  értjük meg azok üzenetét. Péterhez  hasonlóan
   nekünk is szükségünk van a Feltámadottal való találkozásra, hogy eljussunk
   a hitre. Pedig milyen jó volna  néha csak a jelek alapján Jánossal  együtt
   megérteni a dolgokat és hinni.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Segíts engem,  Uram, hogy  mindenről lemondjak,  ami nem  kizárólag  Isten
   tiszteletére és dicsőségére szolgál, és azt a te szeretetedért tegyem,  ó,
   Jézus, akinek ebben az életben nem  volt más élvezeted, és nem is  akartál
   más örömet,  csak azt,  hogy megtedd  Atyád akaratát.  Ez volt  életed  és
   táplálékod. Ó, Uram, add, hogy  tiszta és tökéletes szeretettel, az  öröm,
   az élvezet, a vigasztalás és a dicséret érdeke nélkül szolgáljalak téged!
   Keresztes Szent János

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20131227.mp3