[Evangelium] 2013-08-22

[Evangelium minden nap]

   2013. augusztus 22. – Csütörtök

   Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben  szólt a főpapokhoz és a  nép
   véneihez: A  mennyek  országa  olyan, mint  amikor  egy  király  menyegzőt
   rendezett a fiának.  Elküldte szolgáit, hogy  szóljanak a  meghívottaknak,
   jöjjenek a menyegzőre. Ők  azonban nem akartak  jönni. Erre más  szolgákat
   küldött: „Mondjátok meg  a meghívottaknak: Íme,  a lakomát  elkészítettem.
   Ökreim  és  hizlalt  állataim  leöltem.  Minden  készen  áll,  jöjjetek  a
   menyegzőre!” De azok mindezzel mit  sem törődve szétszéledtek: az egyik  a
   földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak
   estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra  lobbant.
   Elküldte  seregeit,  és  felkoncoltatta  a  gyilkosokat,  városukat  pedig
   felégette.  Azután  így  szólt  a  szolgákhoz:  „A  menyegző  kész,  de  a
   meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az  útkereszteződésekre,
   és akit csak találtok,  hívjátok el a menyegzőre!”  A szolgák kimentek  az
   utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és  jókat
   egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.
   Amikor a király bejött, hogy  megszemlélje a vendégeket, meglátott  köztük
   egy  embert,  aki  nem  volt  menyegzős  ruhába  öltözve.   Megszólította:
   „Barátom, hogy jöhettél  be ide,  ha nincs  menyegzős ruhád?”  De az  csak
   hallgatott.  Erre  a  király  megparancsolta  a  szolgáknak:  „Kezét-lábát
   kötözzétek meg,  és dobjátok  ki a  külső sötétségre!  Ott sírás  lesz  és
   fogcsikorgatás!” Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak!
   Mt 22,1-14

   Elmélkedés:

   Jézus mai  evangéliumban olvasott  példabeszéde  az üdvösségről  tanít.  A
   gazda meghívása  a lakodalmi  ünnepségre mindenkinek  szól, minként  Isten
   minden embert meghív az  üdvösségre, az örök  életre. Ahogyan a  meghívást
   egyesek visszautasítják,  ugyanúgy  sokan nem  törekszenek  az  üdvösségre
   jutni. Kifogásokat  keresnek,  távolmaradásukat  próbálják  magyarázni,  s
   talán abban bíznak, hogy majd később is mehetnek. Helyettük olyanok fognak
   majd eljutni az üdvösségre, akikre ők nem is gondolnak.
   Istennek nem kötelessége,  hogy bárkit is  megjutalmazzon az  üdvösséggel.
   Senkinek sincs joga ahhoz, hogy kikövetelje tőle a mennyek országába  való
   bejutást. Ö  mégis,  nagylelkűségének  és  jóságának  köszönhetően  meghív
   minket, hogy vele éljünk,  de nem kényszerít erre  egyetlen embert sem.  A
   szabad választás, döntés lehetőségét mindenki megkapja.
   A   lelki   javakban,   Isten   kegyelmében   nem   egyes    kiváltságosok
   részesülhetnek. Igazi  örömhír,  hogy a  szegények  és a  nincstelenek  is
   eljuthatnak az  Isten  országába.  A  messiási idők  egyik  jele,  hogy  a
   szegényeknek is hirdetik  az evangéliumot. Bárki  eljuthat az  üdvösségre,
   aki  megőrzi  lelkének  fehér  menyegzős  ruháját.  Törekedjünk  járni  az
   üdvösség szűk ösvényén,  mert nem  mindenki juthat be  a mennyország  szűk
   kapuján.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, te újra  meg újra  hangsúlyozod, hogy minden  lehetséges annak,  aki
   hisz. Ha  megvizsgáljuk, melyik  a legnagyobb,  a neked  leginkább  tetsző
   erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra,
   hogy belépjünk  a Szentek  Szentjébe.  Hit nélkül,  ó, dicsőség  Ura,  nem
   tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt  akartad,
   hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130822.mp3