[Evangelium] 2013-08-17

[Evangelium minden nap]

   2013. augusztus 17. – Szombat

   Egyszer gyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék
   fölöttük. A  tanítványok  elutasították  őket. Jézus  azonban  így  szólt:
   „Hagyjátok csak a gyermekeket, és ne akadályozzátok meg őket, hogy  hozzám
   jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa!” Azzal rájuk tette kezét,  majd
   továbbindult.
   Mt 19,13-15

   Elmélkedés:

   Jézus  gyermekek  iránti  magatartásáról  a  közelmúltban  már  olvastunk,
   illetve elmélkedtünk.  Ma  újból ez  kerül  elő az  evangéliumban.  Amikor
   szeretettel  fogadja  a  gyermekeket,  korának  szokásaival   ellentétesen
   cselekszik. Magatartásán  az  apostolok elcsodálkoznak,  hiszen  abban  az
   időben a felnőttek nem hallgattak a gyermekek véleményére, s gyakorlatilag
   nem érintkeztek egymással a korosztályok. A bölcs felnőttek és az  oktalan
   gyermekek között olyan  szakadék húzódott, amelyet  csak a felnőtté  válás
   életkorának elérésével lehetett átlépni. E régi szokást ismerve  érthetővé
   válik számunkra, hogy az apostolok miért igyekeztek Jézustól távol tartani
   a gyermekeket,  akik megzavarhatták  volna tanítói  munkájában vagy  éppen
   pihenésében. Jézus magához hívja, hogy kifejezze irántuk érzett szeretetét
   és megáldja őket.
   Jézus ráteszi kezét a gyermekekre – olvassuk az evangélium leírásában.  Ez
   a  mozdulat  azonban  nem  a  csodáknál  alkalmazott  kézrátétel,   amikor
   érintésére  megszűnnek  a  testi   betegségek  vagy  kiűzetnek  a   lelket
   megszállva tartó gonosz  lelkek. Nem  is az az  erőteljes mozdulat,  amely
   képes lecsendesíteni, elnémítani  a háborgó tengeri  vihart. Itt  áldásról
   van  szó,   Isten  Fiának   áldásáról,   amelyben  szintén   erő   rejlik.
   Istengyermeki  lelkületünkhöz  annak  elismerése  is  hozzátartozik,  hogy
   szükségünk van mindennapjainkban Isten áldására.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Teljes szívünkből kérünk, Uram, hadd harcoljunk az igazságért a lélek és a
   test erejével egészen a végsőkig. Ha  eljön az idő, amikor próbára  teszik
   hitünket –  hiszen  amint az  aranyat  a  kemencében, úgy  hitünket  is  a
   veszélyben és az üldözésben próbálják ki –, ha kitör az üldözés, add, hogy
   felkészülten  találjon,  hogy   házunk  télen  ne   omoljon  össze,   hogy
   lakóhelyünket ne rombolja  le a  vihar, mintha csak  homokra épült  volna.
   Add,  hogy  minden  próbára  készen  nyilvánvalóvá  tegyük  Irántad   való
   szeretetünket, Isten, akinek legyen dicsőség és hatalom mindörökké.

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130817.mp3