[Evangelium] 2013-04-22

[Evangelium minden nap]

   2013. április 22. – Hétfő

   Abban az időben így szólt Jézus: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a
   kapun megy  be a  juhok aklába,  hanem  máshol, az  tolvaj és  rabló.  Aki
   viszont az ajtón megy be,  az a juhok pásztora. Az  őr ajtót nyit neki,  a
   juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket.
   Miután mind kivezette, előttük halad, és  a juhok követik, mert ismerik  a
   hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját
   nem ismerik.”
   Jézus ezt a hasonlatot  mondta nekik, de ők  nem értették meg, hogy  miről
   beszél. Jézus  ezért így  folytatta: „Bizony,  bizony, mondom  nektek:  Én
   vagyok az ajtó  a juhok  számára. Akik  előttem jöttek,  azok tolvajok  és
   rablók. Nem is  hallgattak rájuk a  juhok. Én vagyok  az ajtó: aki  rajtam
   keresztül megy be, az  üdvözül, ki- és bejár,  s legelőre talál. A  tolvaj
   csak azért jön, hogy  lopjon, öljön és pusztítson.  Én azért jöttem,  hogy
   életük legyen, és bőségben legyen.”
   Jn 10,1-10

   Elmélkedés:

   A mai példabeszédben  Jézus a  következőket mondja: „A  jó pásztor  életét
   adja a juhokért.  Én vagyok a  jó pásztor. Életemet  adom a juhokért”  (Jn
   10,11). Amikor  Jézus  egyértelműen saját  küldetéséről  mondja el  ezt  a
   példázatot, tanítványai  még nem  sejtik, hogy  az elhangzottak  hamarosan
   valósággá fognak  válni.  Mesterük  viszont mindvégig  tudja,  hogy  azért
   küldte őt a mennyei Atya a  világba, hogy odaadja életét az emberekért,  s
   küldetése kereszthalálával teljesedik be. A kereszten valósággá válik, ami
   korábban tanítás, elmélet, jövendölés volt részéről.
   A példázatban a benne hívőket bárányokhoz hasonlítja Jézus. A mi  Jézussal
   való személyes  kapcsolatunkra is  érvényes  ez a  hasonlat, hiszen  ő  jó
   pásztorként vezet minket, az ő bárányait.  Ne értsük félre szavait! Ő  nem
   arról beszél, hogy  „bárgyú birkák”  vagyunk, akik ész  nélkül követjük  a
   nyáj többi tagját,  hanem arról, hogy  ő a mi  vezetőnk. Ismer minket,  és
   nevünkön szólít minket, gondoskodik  rólunk, nem hagyja, hogy  elvesszünk,
   törődik velünk, miként a pásztor a rábízott nyájjal. Érdemes  engedelmesen
   követnünk Jézust, aki az örök  életre vezet minket. Érdemes megőriznünk  a
   közösséget vele. Nem csak ő ismer minket, hanem mi is jól ismerjük szavát,
   hangját, tanítását.
   Jézus  hangját  akkor  ismerem,   ha  rendszeres  hallgatom  őt,   olvasom
   tanítását. Jézus hangját akkor követem,  ha megtartom tanítását és a  tőle
   megismert igazság szerint élek. Van-e bennem hit, hogy őrá bízzam magamat,
   életemet, lelkemet?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, irgalmas Isten,  adj nekünk alázatosságot,  reményt és erős  hitet!
   Add hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Segíts  egymáshoz
   tiszta szeretetben  közelednünk,  mert  ez  minden  parancs  foglalata  és
   beteljesítése. Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és
   így méltók legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130422.mp3