[Evangelium] 2013-04-01

[Evangelium minden nap]

   2013. április 1. – Húsvéthétfő

   Az  asszonyok  gyorsan  elsiettek  a  sírtól.  Remegve,  de  nagy  örömmel
   futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre  Jézus
   jött  velük  szemben,  és  megszólította  őket:  „Üdv  nektek!”  Ők  pedig
   odasiettek hozzá, leborultak  előtte, és átkarolták  a lábát. Ekkor  Jézus
   így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek,
   hogy menjenek  Galileába,  mert  ott  viszontláthatnak  engem.”  Még  úton
   voltak, amikor néhány őr  bement a városba, és  jelentette a főpapoknak  a
   történteket. Ezek a  vénekkel együtt tanácsot  tartottak. Úgy  határoztak,
   hogy sok pénzt adnak  a katonáknak, és  meghagyják nekik: „Mondjátok  azt,
   hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai, és  ellopták
   a holttestet. Ha tudomást szerez róla a helytartó, mi majd  megnyugtatjuk,
   és kimentünk benneteket.” Azok  elfogadták a pénzt,  és úgy tettek,  ahogy
   meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig el van terjedve a zsidók
   között.
   Mt 28,8-15

   Elmélkedés:

   A mai evangélium két találkozást  ír le. Elsőként azokról az  asszonyokról
   olvasunk, akik azzal a szándékkal mennek hajnalban Jézus sírjához, hogy  a
   temetés napján elmaradt balzsamozást  elvégezzék. A sírt üresen  találják,
   illetve angyalt  látnak, aki  Jézus  feltámadásáról ad  hírt és  azt  kéri
   tőlük, hogy az apostoloknak vigyék meg ezt a hírt. Örömmel és félelemmel a
   szívükben indulnak el. A  Feltámadottal útközben találkoznak, aki  azonnal
   bátorítja őket,  eloszlatja  félelmüket. E  találkozást  követően,  amikor
   megérkeznek az apostolokhoz, már nem csupán azt mondják el, amit megtudtak
   az angyaltól, hanem személyes találkozásukról, élményükről is beszámolnak.
   Az ő esetükhöz hasonlóan mi  is bizonytalanok vagyunk mindaddig, amíg  nem
   találkozunk a feltámadt  Krisztussal. Ez  a találkozás a  hit forrása.  Ez
   szünteti meg félelmeinket. E találkozás kelti és növeli bennünk az örömöt.
   Ez indít el minket is, hogy hirdessük, továbbadjuk a feltámadás örömhírét.
   Vigyük el a bizonytalanoknak, a kételkedőknek, a hitetlenséggel  küzdőknek
   a feltámadás örömhírét!
   Az evangéliumi szakasz második részében a sírt őrző katonák találkoznak  a
   főtanács tagjaival, és közlik velük, hogy  Jézus teste nincs a sírban,  de
   ennek okát nem tudják. A tanács tagjai azt kérik tőlük, hogy mondják  azt,
   hogy elaludtak és eközben lopták el tanítványai Jézus holttestét a sírból.
   Ezzel  az  epizóddal  Szent   Máté  evangélista  egy  másik   lehetőséget,
   magyarázatot ad arra, hogy üres Jézus sírja. A történet ezzel le is zárul,
   s ezzel mintegy ránk bízza, hogy melyik magyarázatot hisszük, fogadjuk el.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és  kicsinységem
   tudatában  hálát  adok  neked,   s  egész  lelkemmel  kérlek,   rendkívüli
   jóságodban  fogadd  jóakarattal  könyörgésemet:  hatalmaddal  űzd  el   az
   ellenséget  tetteimtől  és  cselekedeteimtől,  erősíts  engem  a   hitben,
   kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem
   boldogságod birtoklására! Vezess el engem arra, hogy Téged mindenkinél  és
   mindennél jobban szeresselek!

    
   A  mai   evangélium   és   elmélkedés   szövege   itt   hallgatható   meg:
   http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20130401.mp3