[Evangelium] 2012-10-25

[Evangelium minden nap]

   2012. október 25. – Csütörtök

   Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Azért jöttem, hogy  tüzet
   gyújtsak  a  földön.  Mi  mást   akarnék,  mint  hogy  lángra   lobbanjon!
   Keresztséggel   kell   megkereszteltetnem.   Mennyire   várom,   hogy   ez
   beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a  földre?
   Mondom nektek,  nem azt,  hanem szakadást.  Ezentúl, ha  öten lesznek  egy
   házban, megoszlanak  egymás  között: három  kettő  ellen, és  kettő  három
   ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány
   az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával.”
   Lk 12,49-53

   Elmélkedés:

   Jézus oly erővel  hirdette egykoron  az Isten  Országáról szóló  örömhírt,
   hogy képes volt  lelkesíteni apostolait  és tanítványait,  s lángra  tudta
   lobbantani sok ember szívét.  De még ennél is  mélyebb értelme van  annak,
   hogy Jézus  azért jött  a  világba, hogy  tüzet gyújtson.  Az  ószövetségi
   időkben és  Jézus korában  is a  tűz Isten  jelenlétének, dicsőségének  és
   szentségének volt a jele. Isten  égő csipkebokorban jelenik meg  Mózesnek,
   tüzes szekéren ragadja el Illés prófétát és tűzoszlop alakjában  védelmezi
   népét a pusztai vándorlás idején.
   Amikor tehát Jézus tűzgyújtásról beszél, akkor Isten jelenlétére hívja fel
   a figyelmet. Akarom-e,  hogy bennem  is égjen  Isten jelenlétének  lángja?
   Akarok-e a tűz közelében, Isten közelségében élni?
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Vezesd, ó,  Krisztus, az  ifjúságot igazságban,  hogy ne  hagyják  magukat
   tévútra  vezetni  új   bálványok  által,  mint   amilyen  a   magamutogató
   fogyasztás,  a  mindenáron  való  jólét,  az  erkölcsi  lazaság,  vagy  az
   erőszakos tiltakozás. Hadd éljék meg inkább a te üzenetedet örömben,  mely
   a nyolc boldogság üzenete,  az isteni és  felebaráti szeretet üzenete,  az
   erkölcsi elkötelezettség üzenete a társadalom hiteles alakítása érdekében.