[Evangelium] 2012-11-24

[Evangelium minden nap]

   2012. november 24. - Szombat

   Abban az időben: Odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül,  akik
   azt tartják, hogy nincs feltámadás,  és megkérdezték tőle: „Mester!  Mózes
   meghagyta nekünk: Ha valakinek  meghal a testvére,  és asszonyt hagy  maga
   után, gyermeket azonban  nem, akkor  a testvér  vegye el  az özvegyet,  és
   támasszon utódot testvérének. Volt hét  testvér. Az első megnősült,  aztán
   meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd
   sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána.  Végül
   az asszony is  meghalt. A feltámadáskor  vajon kié lesz  az asszony?  Hisz
   mind a hétnek felesége volt.”
   Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik
   pedig méltók  rá, hogy  eljussanak  a másik  világba  és a  halálból  való
   feltámadásra, nem nősülnek,  s nem is  mennek férjhez. Hiszen  már meg  se
   halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a  fiai,
   mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt
   a csipkebokorról  szóló részben,  ahol az  Urat Ábrahám  Istenének,  Izsák
   Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az
   élőké,  hiszen  mindenki  érte  él.”  Erre  néhány  írástudó  megjegyezte:
   „Mester, helyesen  válaszoltál.”  Nem  is mertek  többé  tőle  semmit  sem
   kérdezni.
   Lk 20,27-40

   Elmélkedés:

   A feltámadásban való hit sok ember számára próbatétel. A halál könyörtelen
   tényével szembesülve az ember könnyen azt gondolja, hogy az életnek  ezzel
   vége, s ezután nem  következik semmi. Az ember  valóban nem is tud  semmit
   tenni a maga erejéből, hogy ez ne  így legyen. Isten viszont igen! Ő,  aki
   életet ad minden embernek, képes arra is, hogy új életet adjon az embernek
   a halál  után.  Új  életet adott  Fiának,  Jézusnak,  akit  húsvétvasárnap
   hajnalra feltámasztott, és új életet ad majd nekünk is, amikor  feltámaszt
   minket az  örök  életre. A  feltámadást  követően találkozhatunk  az  örök
   szeretettel.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Urunk, Jézus  Krisztus,  nem  az evilági  országért  kérünk  téged,  amely
   mulandó és ideiglenes, hanem azért  az Országért imádkozunk hozzád,  amely
   örökké tart, amelyben nem lehet hiány  és gyöngeség, ahol a szép  angyalok
   színről színre jutnak és dicsérnek téged. Ámen.