[Evangelium] 2012-03-27

[Evangelium minden nap]

   2012. március 27. – Kedd

   A  Sátoros-ünnep  alkalmával  Jézus  így  beszélt  a  farizeusokhoz:   „Én
   elmegyek, és  ti  hiába kerestek,  mert  meghaltok bűneitekben.  Ahova  én
   megyek, oda ti nem jöhettek.” A  zsidók erre tanakodni kezdtek: „Csak  nem
   akarja megölni  magát,  hogy ezt  mondja:  Ahová  én megyek,  oda  ti  nem
   jöhettek”? Jézus így  folytatta: „Ti  innen alulról  vagytok, én  felülről
   vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én nem ebből a világból vagyok. Azért
   mondtam nektek, hogy  meghaltok bűneitekben, mert  nem hiszitek el  rólam,
   hogy ki vagyok:  ezért kell meghalnotok  bűneitekben.” Erre  megkérdezték:
   „De hát ki  vagy te?” Jézus  azt válaszolta: „Kezdettől  fogva az  vagyok,
   amit mondok is nektek.  Sokat kellene még  beszélnem rólatok, és  ítéletet
   mondanom felettetek,  mert  aki engem  küldött,  igazmondó; én  pedig  azt
   hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” De azok nem értették meg,  hogy
   az  Atyáról  beszél  nekik.  Végül  Jézus  azt  mondta  nekik:  „Ha   majd
   felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok,
   és hogy semmit nem  teszek önmagamtól, hanem  azt hirdetem, amit  Atyámtól
   tanultam. Aki küldött engem,  az velem van, és  nem hagy magamra, mert  én
   mindig azt cselekszem, amiben  ő tetszését találja.”  E szavak után  sokan
   hittek Jézusban.
   Jn 8,21-30

   Elmélkedés:

   Jézus arról beszél  a mai evangélium  szerint, hogy nem  ebből a  világból
   való. Mindent az Atya megbízásából tesz, és akkor is Őneki engedelmeskedik
   majd, amikor a kereszten feláldozza életét. Mindenki, aki körülötte áll  –
   farizeusok is és a nép is – ugyanazt hallja. A hallgatóság reakciója ennek
   ellenére kétféle. Az egyik csoportról  azt írja az evangélista, hogy  „nem
   értették meg szavait”, a másik oldalon viszont azok vannak, akik „e szavak
   után hittek Jézusban”. Vajon  mi okozza ezt a  különbséget? Mitől van  az,
   hogy egyesek elfogadják Jézus személyét, tanítását és követésére indulnak,
   de mások visszautasítják őt,  és nem kívánnak vele  élni? A különbség  oka
   pontosan az, amit Jézus az evangéliumi szakasz elején említ. A  farizeusok
   földiesen, evilági módon gondolkodnak. Nem arra törekszenek, hogy megérték
   az Isten akaratát, hanem a  maguk szándékait akarják ráerőltetni  Istenre,
   felcserélve ezzel a szerepeket.  Helytelenül értelmezett emberi  szabadság
   az, ha valaki Istentől akarja függetleníteni magát. Aki mindig csak  saját
   érdekeinek megvalósítására törekszik, sosem  fogja megérteni és  elfogadni
   Isten akaratát.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, Jézus,  hittel  vallom,  hogy  te valóban  Isten  vagy,  aki  isteni
   hatalmadat oly sokszor  kinyilvánítottad az embereknek.  Taníts meg  engem
   arra,  hogy  mindig  őszinte   bizalommal  merjek  hozzád  fordulni,   aki
   üdvösségemet és minden  ember üdvösségét  akarod. Ments  meg engem  életem
   viharaiban és vezess engem a biztos kikötőbe, a te országodba!