[Evangelium] 2012-06-06

[Evangelium minden nap]

   2012. június 6. - Szerda

   Abban az időben szadduceusok jöttek Jézushoz, akik azt mondják, hogy nincs
   feltámadás. Megkérdezték  őt:  „Mester!  Mózes  megírta  nekünk,  hogy  ha
   valakinek a  testvére meghal  és gyermek  nélkül hagyja  hátra  feleségét,
   akkor  a  testvér  vegye  el  annak  a  feleségét,  és  támasszon   utódot
   testvérének. Volt egyszer hét testvér.  Az első feleséget vett magának  és
   meghalt, nem hagyva utódot. Akkor a második vette el az asszonyt, de ez is
   meghalt, és  nem  hagyott  utódot. Éppúgy  a  harmadik  is.  Hasonlóképpen
   feleségül vette  az asszonyt  mind a  hét, és  nem hagytak  utódot.  Végül
   meghalt az asszony  is. A  feltámadáskor –  ha ugyan  feltámadnak –,  ezek
   közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mind a hétnek felesége volt!”
   Jézus azt felelte nekik:  „Nyilván azért tévedtek,  mert nem ismeritek  az
   Írásokat, sem az Isten hatalmát! Hiszen amikor a halottak feltámadnak, már
   nem házasodnak, sem  férjhez nem  mennek, hanem olyanok  lesznek, mint  az
   angyalok a mennyben. A halottak  feltámadása felől pedig nem  olvastátok-e
   Mózes könyvében a csipkebokorról szóló résznél, hogy miként szólt Mózeshez
   Isten: „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene?” Isten nem
   a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagy tévedésben vagytok!”
   Mk 12,18-27

   Elmélkedés:

   Miután  Jézus  ügyesen  megfelelt  az  adófizetéssel  kapcsolatos   ravasz
   kérdésre, ellenfelei  újabb  rafinált  kérdést  tesznek  fel  neki  a  mai
   evangélium szerint. Ez a kérdés  már nem gyakorlati jellegű, hanem  inkább
   elméleti, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a valóságban is megtörtént az
   az eset, amit a szadduceusok kitaláltak  az asszonyról és hét férjéről.  A
   kérdés valójában nem az, hogy ki lesz az asszony férje a túlvilágon, hanem
   az, hogy  van-e  egyáltalán  feltámadás? A  szadduceusok  ugyanis  csak  a
   Mózesnek tulajdonított  könyveket fogadták  el, amelyekben  nem  szerepelt
   kifejezetten a feltámadás. Izajás próféta  könyvében, a zsoltárokban és  a
   Dániel könyvében vannak utalások a feltámadásra, de ezeket a könyveket  ők
   nem tartották mérvadónak. Jézus most arra használja ki a helyzetet, hogy a
   feltámadás  mibenlétéről  adjon  tanítást.  Olyan  szentírási   részlettel
   igazolja a  feltámadás  tanát, amelyet  a  kérdezők is  elfogadnak.  Isten
   Mózeshez intézett szavait idézi: „Én  vagyok Ábrahám Istene, Izsák  Istene
   és Jákob  Istene”.  Jézus  ezzel  rámutat  arra,  hogy  a  mózesi  könyvek
   bennfoglaltan tartalmazzák  a  feltámadás tanítását.  Napjainkban  is  fel
   lehet tenni a kérdést,  hogy hiszünk-e a feltámadásban?  De van ennél  egy
   sokkal komolyabb és személyesebb kérdés: Hiszek-e Jézus feltámadásában? Ha
   hiszek  Krisztus   feltámadásában,   akkor   nincs   okom   kételkedni   a
   feltámadásban és az én feltámadásomban sem.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Uram, te mindig jobban szerettél minket,  mint saját magadat, s egyre  ezt
   teszed ma is, amikor az  Oltáriszentségben ételként adod magad nekünk.  Te
   azt akarod, hogy bennünk is oly  nagy legyen a kölcsönös szeretet, hogy  a
   másikat mindig jobban  szeressük, mint  saját magunkat.  Taníts meg  arra,
   hogy  szeretetemet  tettekkel  bizonyítsam,  hogy  testvéremért  megtegyem
   mindazt a  jót,  amit megtehetek,  imádkozzak  érte, és  minden  kínálkozó
   alkalommal szolgáljam őt. Tégy  felkészültté arra, hogy minden  fenntartás
   nélkül elkötelezzem  magam  testvéreim szolgálatában,  és  életemet  adjam
   értük. Add  meg azt  is,  hogy mások  elképzelése  és akarata  szerint  is
   szolgálni tudjam őket szeretetből, mivel te, drága Üdvözítőm, a  kereszten
   haldokolva erre tanítottál engem!
   Szalézi Szent Ferenc