[Evangelium] 2012-07-14

[Evangelium minden nap]

   2012. július 14. - Szombat

   Abban az  időben Jézus  így  szólt apostolaihoz:  Nem különb  a  tanítvány
   mesterénél, sem a szolga uránál. Elégedjék meg a tanítvány azzal, ha olyan
   lesz, mint mestere, és a szolga, ha olyan lesz, mint ura! Ha a családatyát
   Belzebubnak  csúfolják,  mennyivel  inkább  háza  népét?  Ne  féljetek  az
   emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely
   ki ne  tudódnék. Amit  én  sötétben mondok  nektek,  azt ti  mondjátok  el
   világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön! És  ne
   féljetek azoktól, akik a testet megölik,  de a lelket nem tudják  megölni.
   Inkább attól  féljetek,  aki  a lelket  is,  meg  a testet  is  a  pokolba
   taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre
   egy se közülük Atyátok  tudta nélkül! Nektek  pedig minden szál  hajatokat
   számon tartják! Ne féljetek hát: sokkal  többet értek ti a verebeknél!  Ha
   valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki
   a mennyekben van.  De ha  valaki megtagad engem  az emberek  előtt, én  is
   megtagadom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van.
   Mt 10,24-33

   Elmélkedés:

   Jézus egyre komolyabb tanácsokat ad apostolainak, mielőtt útra küldi őket.
   A tanítványoknak  mindenkor  azzal  a tudattal  kell  útnak  indulniuk  és
   küldetésüket teljesíteniük, hogy Krisztus  követségében járnak, ezért  nem
   az ő személyük a  fontos, hanem azé, aki  küldte őket. Jézus nevében  kell
   beszélniük  és  tanúságot  tenniük.  Nem  helyezhetik  önmagukat  Krisztus
   személye elé.  A  küldetés  teljesítése sok  helyen  veszélyekkel  járhat,
   hiszen  az  emberek  részéről  nem  mindenki  fogadja  szívesen   Krisztus
   tanítását, amely  a  küldöttekkel szembeni  magatartásban  nyilvánul  meg.
   Ennek ellenére nincs okuk félelemre,  hiszen az Isteni Gondviselés  mindig
   vigyáz rájuk. Az evangélium utolsó része arra figyelmeztet minket, hogy az
   üdvösség elnyerése szempontjából milyen jelentősége van a tanúságtételnek.
   Az Atya örök  országába való  bejutásnak ugyanis  az a  feltétele, hogy  a
   tanítvány hűséges maradjon mesteréhez, Jézushoz.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Krisztuséi vagyunk. Nem máshoz, hanem hozzá tartozunk. Egységünk alapja: a
   keresztségben  Krisztus   bennünket   magáénak  fogadott,   és   önmagával
   egyesített. Az egység, melyet Krisztusban egymással megosztunk, nagyobb  a
   múltbeli  és  jelenlegi  különbségeinknél,   melyek  egyházainkat  ma   is
   elválasztják. Szerető Istenünk!  Köszönjük Neked,  hogy Krisztusban  eggyé
   tettél bennünket. Adj  nekünk felismerést és  bátorságot, hogy  egyházadat
   egységben és szeretetben  építhessük. Add, hogy  életünkkel és  egyházaink
   szolgálatával a Te szeretetedről tegyünk tanúbizonyságot.