[Evangelium] 2012-01-10

[Evangelium minden nap]

   2012. január 10. - Kedd

   Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított.
   Mindenki nagyon  csodálkozott tanításán,  mert  úgy tanította  őket,  mint
   akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy
   ember, akit  megszállt a  tisztátalan lélek.  Így kiáltozott:  „Mi  közünk
   egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki
   vagy: az  Isten Szentje!”  Jézus ráparancsolt:  „Hallgass el,  és menj  ki
   belőle!” A tisztátalan  lélek erre összevissza  rángatta az embert,  aztán
   nagy kiáltással  kiment belőle.  Mindenki  nagyon megdöbbent.  Az  emberek
   egymást kérdezgették:  „Mi  ez? Új  tanítás,  és milyen  hatalmas!  Még  a
   tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!” El  is
   terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén.
   Mk 1,21-28

   Elmélkedés:

   Jézus úgy tanította az embereket, mint akinek hatalma van – olvashattuk az
   evangéliumban. Az  Úr nyilvános  működése éveiben  legfőbb küldetésének  a
   tanítást  és  Isten  Országa  hirdetését  tartotta.  Nem  csupán  szavakat
   mondott, hanem Ő volt  az Atya megtestesült Igéje  és kimondott szava.  Az
   igazság tanítását hirdette,  de semmit sem  mondott önmagától, hanem  csak
   azt, amit az Atyától hallott.  Ez az isteni háttér  az az erő és  hatalom,
   amit észrevesznek az emberek,  illetve az, hogy  szavait tettei és  csodái
   megerősítették. Még a gáncsoskodó  kérdésekre is mindig a  legtökéletesebb
   választ tudta  adni,  de ha  kellett,  nem  szólt, néma  maradt.  Ezzel  a
   szótlansággal tűrte a bántalmakat is, amelyeket keresztútján elszenvedett.
   Nem fecsegett, mert aki sokat  beszél, valamit mindig rejteget az  emberek
   elől. Neki nem volt  titkolnivalója, nyilvánosan cselekedett és  tanított.
   Boldogoknak nevezte  azokat, akik  hallgatták  tanítását. Mi  is  boldogok
   vagyunk,  ha  nyitott  szívvel  hallgatjuk,  és  életünkben  megvalósítjuk
   mindazt, amit Jézus tanít nekünk.
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Gyógyíts meg,  Uram, mert  vak vagyok,  nem látom  akaratodat, nem  veszek
   tudomást ezer olyan dologról, amit pedig akarsz tőlem és mivel nem látlak,
   nem szeretlek  eléggé.  Istenem,  világítsd meg  szememet,  gyógyítsd  meg
   vakságomat, hadd lássam akaratodat és szépségedet!