[Evangelium] 2012-02-09

[Evangelium minden nap]

   2012. február 9. - Csütörtök

   Jézus egyszer  Tírusz és  Szidon vidékére  vonult vissza.  Itt betért  egy
   házba, és bár rejtve akart maradni, jelenléte mégsem maradhatott titokban.
   Egy asszony,  akinek  leányát  tisztátalan  lélek  szállta  meg,  tudomást
   szerzett  róla,  odasietett  hozzá,  és  a  lábához  borult.  Az   asszony
   szír-föníciai származású  pogány  volt.  Azt  kérte  tőle,  hogy  űzze  ki
   leányából a gonosz lelket. Jézus először elutasította: „Hadd lakjanak  jól
   előbb a gyermekek; mert nem helyes, ha elveszik a gyermekek kenyerét, és a
   kiskutyáknak vetik!”  De az  asszony  így folytatta:  „Igaz, Uram,  de  az
   asztal alatt a kiskutyák is esznek abból, amit a gyermekek  elmorzsálnak.”
   Jézus azt válaszolta:  „Szavad jutalmaként menj!  A gonosz lélek  elhagyta
   leányodat.” Amikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a
   gonosz lélek.
   Mk 7,24-30

   Elmélkedés:

   Miután  Jézus  elhagyta  Názáret  környékét,  Galileán  kívül,  a   pogány
   vidékeken folytatja  útját, ahol  két  csodát is  tesz. Először  a  pogány
   asszony gonosz lélektől megszállt  lányát gyógyítja meg (mai  evangélium),
   majd egy  süketnéma  embernek  adta vissza  hallását  és  beszédképességét
   (holnapi evangélium). A mai történetben tulajdonképpen nem is a  gyógyítás
   leírása a fontos az evangélista számára,  hiszen a lány nincs is jelen  az
   esetnél.   Szent   Márk   ehelyett   inkább   Isten   üdvözítő    tervének
   egyetemességéről  szeretne  tanítást  adni.  A  pogány  asszony  és  Jézus
   párbeszédéből ugyanis kiderül számunkra, hogy az üdvösség nem csak a zsidó
   nép kiváltsága,  hanem  minden  ember  számára  elérhető.  Isten  üdvözítő
   kegyelmét egyetlen nép vagy csoport  sem sajátíthatja ki magának és  senki
   sem zárhat ki  abból másokat.  Ne gondoljuk  senkiről, hogy  nem méltó  az
   üdvösség örömhírének hallgatására!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Én Uram, Keresztre feszített Jézus  Krisztus, a boldogságos Szűz  Máriának
   Fia, nyisd  fel  szemeidet  és  tekints  reám,  amint  a  Kereszt  fájáról
   tekintettél fájdalmas és  megszomorodott Édesanyádra!  Én Uram,  Keresztre
   feszített Jézus Krisztus, a boldogságos Szűz Máriának Fia, nyisd meg a  te
   áldott ajkaidat és szólj  hozzám, amint Szent  Jánoshoz szóltál, mikor  őt
   Anyádnak fiául adtad!