[Evangelium] 2012-08-20

[Evangelium minden nap]

   2012. augusztus 20. – Hétfő, Szent István király

   Abban az időben Jézus így  szólt tanítványaihoz: Mindaz, aki  meghallgatja
   szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki  a
   házát sziklára építette. Szakadt a zápor,  ömlött az ár, süvített a  szél,
   és nekizúdult a  háznak, de az  nem dőlt össze,  mert sziklára épült.  Aki
   viszont hallgatja  szavaimat,  de  nem  követi  azokat,  ahhoz  az  ostoba
   emberhez hasonlít, aki a házát  homokra építette. Szakadt a zápor,  ömlött
   az ár,  süvített  a szél,  nekizúdult  a  háznak, az  összedőlt,  és  nagy
   romhalmaz  lett   belőle.   Ezzel   Jézus  befejezte   beszédét.   A   nép
   elragadtatással  hallgatta  tanítását,  mert  úgy  tanított,  mint  akinek
   hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
   Mt 7,24-29

   Elmélkedés:

   Keresztény bölcsesség
   A mai napon  Szent István  királyt, a magyar  állam alapítóját,  országunk
   első királyát  és keresztény  uralkodóját  ünnepeljük. Állami  és  egyházi
   ünnep ez  egyaránt,  de  mi  most  elsősorban  az  egyházi  vonatkozásokra
   szeretnénk figyelni. Érdemes azonban  egy gondolat erejéig  megemlítenünk,
   hogy Szent István  korában a  keresztény vallásosság és  a magyar  érzület
   elválaszthatatlan volt  egymástól,  miként szorosan  összekapcsolódott  az
   újonnan alapított egyházi és  állami szervezet is.  Ennek alapja az  volt,
   hogy Szent  István király  keresztény ember  volt, vallásosságát  komolyan
   vette, s ebből fakadóan  rendelkezett azokkal az emberi  tulajdonságokkal,
   amelyek őt  alkalmassá  tették a  vezető  szerepre, illetve  amely  emberi
   tulajdonságai például szolgáltak évszázadokon át a magyar emberek számára.
   Világi hatalmát  tehát  keresztény  szellemben gyakorolta.  Jó  volna,  ha
   keresztény  életpéldája,  hite  és   apostoli  lelkülete  kivétel   nélkül
   jellemezné napjainkban mindazokat, akik  egy kisebb vagy nagyobb  közösség
   vezetésére, irányítására  vállalkoznak.  A  vallási  és  erkölcsi  értékek
   megvallása és  megvalósítása nélkül  ugyanis rossz  irányba lehet  vezetni
   bármely közösség tagjait.

   Szent  István  király  azzal  szándékkal  fogott  neki  a  püspökségek  és
   szerzetesi  központok  alapításának,   azért  hívott   buzgó  papokat   és
   szerzeteseket külföldről az országba, azért  rendelte el, hogy minden  tíz
   falu építsen templomot, illetve minden más egyházszervezői tevékenységében
   az  vezérelte,  hogy  a  magyar  emberek  lelki  igényeiről  gondoskodjon.
   Keresztény bölcsességgel belátta, hogy nem elég földet adni az embereknek,
   ahol lakhatnak és  dolgozhatnak, nem elég  kenyeret biztosítani  számukra,
   nem elegendő,  ha  a  külső ellenségtől  való  támadások  és  fenyegetések
   elkerülése  érdekében  békére   törekszik  a   környező  népekkel,   hanem
   mindemellett  lelki  szükségleteiket  is  biztosítani  kell,  és  ez   nem
   mellékes, hanem  elsődleges feladat.  A földi  hazában élők  számára  utat
   mutatott az  égi haza  felé. Napjainkban  sem kell  különösebb  bölcsesség
   annak belátásához, hogy az  égi haza felé  törekvő, Istenben hívő  emberek
   tudnak szilárd erkölcsi alapokon nyugvó földi országot, hazát építeni.

   Szent István király ünnepén a szentmise  evangéliuma az ostoba és a  bölcs
   emberről szól. Egyikük homokra építette házát, amely nem bírt ellenállni a
   természet pusztító erőinek, s  romba dőlt. A  bölcs viszont szikla  alapra
   építette házát, amely szilárdan állta az idők viharait. Jézus Krisztus, az
   ő tanítása, a  keresztény hit  lehet egyedül  az a  szilárd alap,  amelyre
   országunk, kisebb közösségeink és családunk jövőjét építeni érdemes.

   Nagyon értékes  írás  számunkra  az  a mű,  amelyet  Szent  István  király
   Intelmeiként ismerünk, s amelyet a  szent uralkodó fiának, Imre  hercegnek
   írt. A műben atyai és uralkodó tanácsait osztotta meg fiával, aki  reménye
   szerint  a   királyi   trónon   követte   volna.   Vázlatszerűen   érdemes
   felsorolnunk, hogy a  hithűség, az  egyház iránti hűség,  a papság  iránti
   tisztelet, az  ország  előkelőinek  megbecsülése,  az  igazságszolgáltatás
   gyakorlása, az  idegenek  védelme,  a bölcs  tanácsadók  meghallgatása,  a
   hagyományok tisztelete, az  imádság, a  türelem, az  alázat, a  tisztesség
   témái, mint  a  király  kötelességei és  tulajdonságai  szerepelnek  Szent
   István király Intelmeiben. Ezek a tanácsok  azonban nem csak az ő  fiának,
   Imre hercegnek szólnak,  hanem jól  tesszük, ha mi  is megvalósítjuk  őket
   személyes életünkben. Legyünk  bölcs emberek, akik  tudjuk, hogy  életünk,
   jelenünk és jövőnk  Isten kezében  van. Építsük  családjaink és  országunk
   jövőjét Istenre és az ő törvényeire, hogy az örök hazát elnyerhessük!
   © Horváth István Sándor
    
    

   Imádság:

   Istenünk, aki  csodálatos bölcsességgel  kormányzod a  világot, fogadd  el
   hazánkért eléd terjesztett könyörgésünket. Add, hogy a vezetők bölcsessége
   és  az  alattvalók  hűséges  helytállása  folytán  erősödjék  köztünk   az
   egyetértés és az igazságosság, szüntelenül virágozzék a béke.