[Evangelium] 2011-07-25

[Evangelium minden nap]

   2011. július 25. – Hétfő, Szent Jakab apostol

   Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben odalépett hozzá a Zebedeus fiúknak
   (Jakab és János apostoloknak) anyja, fiaival együtt, és leborult
   előtte, hogy kérjen valamit. Jézus megkérdezte tőle: „Mit kívánsz?” Ő
   azt felelte: „Intézd úgy, (Uram,) hogy az én két fiam országodban
   melletted üljön: az egyik jobbodon, a másik pedig bal oldaladon.”
   Jézus így válaszolt nekik: „Nem tudjátok, hogy mit kértek. Készek
   vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet, amelyet nekem ki kell
   innom?” „Készek vagyunk!” – felelték. Jézus erre így folytatta: „A
   szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd. De hogy ki üljön
   mellettem jobb és bal felől, azt nem én döntöm el. Azok ülnek majd ott,
   akiket mennyei Atyám erre kiválasztott.”
   Amikor a többi tíz (apostol) ezt meghallotta, méltatlankodni kezdett a
   testvérpár viselkedése miatt. Jézus magához hívta őket, és így szólt
   hozzájuk: „Tudjátok, hogy a pogányoknál hogyan hatalmaskodnak a vezető
   emberek: akinek nagyobb a rangja, érezteti a hatalmát. Nálatok ne így
   legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki
   első akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy
   neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét
   váltságul mindenkiért.”
   Mt 20,20-28


   Elmélkedés:
   Miután Jakab és János azzal a nagyravágyó kéréssel fordulnak Jézushoz,
   hogy dicsőséges trónja mellett ülhessenek, a többi tíz apostol
   méltatlankodni kezd emiatt. Neheztelésük oka nem lehet más, hogy ők is
   éppolyan nagyravágyók, és ők is Jézus mellett szeretnének helyet kapni.
   De talán nem csak az apostolok, hanem mi is ugyanilyen nagyravágyók
   vagyunk sokszor.
   A nagyravágyás lelkületével szemben Jézus az alázatosságot és a
   szolgálatkészséget ajánlja, s erre a legjobb példa a saját élete.
   Tanítványinak szolgája, amikor az utolsó vacsorán megmossa lábukat, s
   az Atya alázatos szolgája, amikor a kereszten feláldozza életét a mi
   üdvösségünkért. Ha dicsőségében részesülni szeretnénk, akkor nem a
   hatalmaskodást vagy az uralkodást kell választanunk, hanem az szolgálat
   útján kell járnunk alázatosságban.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Urunk, irgalmas Isten, adj nekünk alázatosságot, reményt és erős hitet!
   Add hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Segíts
   egymáshoz tiszta szeretetben közelednünk, mert ez minden parancs
   foglalata és beteljesítése.
   Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és így méltók
   legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!