[Evangelium] 2011-08-31

[Evangelium minden nap]

   2011. augusztus 31. - Szerda

   Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon
   (Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt
   szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a
   láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik.
   Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle
   bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket.
   Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten
   Fia!” Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek;
   azok ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus. Amikor megvirradt, Jézus kiment
   egy magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is
   találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így
   válaszolt: „Más városoknak is hirdetnem kell Isten országának
   evangéliumát, mert ez a küldetésem.” Azután folytatta tanítását Galilea
   zsinagógáiban.
   Lk 4,38-44


   Elmélkedés:
   Jézus fáradhatatlanul járja a falvakat, arra sincs szinte ideje, hogy
   egyedül imádkozzon. Gyógyítja a hozzá érkező betegeket és hirdeti az
   evangéliumot. Ahová Jézus belép, ott megváltozik az emberek élete.
   Ragaszkodnak hozzá, nem akarják továbbengedni, mert szükségük van
   közelségére, hallani akarják szavát.
   Az én életem is megváltozik, ha beengedem életembe, és már nem magammal
   foglalkozok, hanem az Ő szándékait keresem. Ha nem magamat keresem,
   amikor imádkozom, hanem valóban Hozzá fordulok, és nem a magamét
   mondogatom, hanem az Ő szavaira figyelek.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram! Vezess engem a halálból az életre, a hazugságból az igazságra.
   Vezess engem a kétségbeesésből a reménységre, a félelemből a bizalomra.
   Vezess engem a gyűlöletből a szeretetre, a háborúból a békére.
   Engedd, hogy béke töltse be szíveinket, a mi világunkat és az egész
   világmindenséget!
   Boldog Kalkuttai Teréz