[Evangelium] 2011-08-11

[Evangelium minden nap]

   2011. augusztus 11. - Csütörtök

   Abban az időben: Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha
   vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán
   hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer
   hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart
   számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki
   tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr
   megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és
   mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga
   leborult előtte, és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent
   megfizetek. Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt
   még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik
   szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni
   kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte, és
   kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett,
   hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
   Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak.
   Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így
   szólt hozzá: Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden
   tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is
   megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És
   az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent,
   amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta
   szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.” Amikor Jézus ezt a
   tanítását befejezte, elindult Galileából, és Júdea vidékére ment a
   Jordánon túlra.
   Mt 18,21-19,1


   Elmélkedés:
   Péter apostolnak a megbocsátással kapcsolatos kérdésére Jézus egy
   példabeszédet mond a könyörtelen, szívtelen szolgáról és a tartozást
   elengedő királyról. A példázat egyértelművé teszi számunkra, hogy csak
   akkor számíthatunk Isten megbocsátó irgalmára, ha mi is képesek vagyunk
   embertársainknak megbocsátani. Amikor irgalmasságot gyakorlunk az
   ellenünk vétkezőkkel szemben és megbocsátunk nekik, az Isteni
   Irgalmasságot utánozzuk. Láthatjuk azt is, hogy az isteni irgalom nem
   végtelen, s nem terjed ki azokra, akik nem akarnak megbocsátani.
   A könyörtelen elszámoltatás, a szívtelen számonkérés és a bosszúállás
   helyett Jézus új utat ajánl követőinek: a kiengesztelődés, a békesség
   és a megbocsátás útját. Ez az út vezet csak az Irgalom Istenének
   országába.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen
   dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat,
   hiszen ezek kijárnak neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas
   vagy.
   Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden
   időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy
   velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
   Kempis Tamás