[Evangelium] 2011-04-28

[Evangelium minden nap]

   2011. április 28. - Csütörtök

   Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az
   úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a
   kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük
   (Jézus), és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Ijedtükben és
   félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk:
   „Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg
   kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok, a
   szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Ezután
   megmutatta nekik a kezét és a lábát. De örömükben még mindig nem mertek
   hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami
   ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük
   láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek,
   amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam
   Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” Ekkor
   megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Majd így folytatta:
   „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell
   támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni
   Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek.”
   Lk 24,35-48


   Elmélkedés:
   A mai evangélium arról számol be, hogy Jézus megjelenik az
   apostoloknak. Előzetesen az üres sírnál néhány asszonnyal, majd az
   Emmausz felé vezető úton két tanítvánnyal találkozik Jézus. Itt pedig
   egy nagyobb csoportról, az apostolok közösségéről van szó, akikkel más
   tanítványok is együtt lehettek ebben az időben. Nem lehet tehát szó
   egyéni képzelődésről, amelyet az is bizonyít, hogy Jézus a szemük
   láttára eszik és megmutatja nekik a keresztre feszítés sebhelyeit,
   amelyek feltámadt testén látszanak. Mindezek láttán még mindig
   csodálkoznak egyesek és nehezen mernek hinni. A hitre való eljutás
   olyan út, amelyen fokozatosan ismerik fel a tanítványok és ismerjük fel
   mi is a Feltámadottat.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Uram Jézus, taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek,
   És úgy szolgáljalak, amint megérdemled:
   Hogy adjak számolgatás nélkül,
   Hogy harcoljak nem gondolva arra,
   Hogy sebeket kaphatok,
   Hogy dolgozzam pihenés nélkül,
   Egészen odaadva magam a Te szolgálatodra,
   Nem várva más jutalmat, mint azt,
   Hogy tudom: a Te szent akaratodat teljesítem.