[Evangelium] 2011-04-14

[Evangelium minden nap]

   2011. április 14. - Csütörtök

   Egy alkalommal Jézus így beszélt a zsidókhoz: „Bizony, bizony, mondom
   nektek: Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre.” A zsidók azt
   felelték: „Most már tudjuk, hogy valóban ördögtől megszállott vagy.
   Ábrahám meghalt, és a próféták is meghaltak. Te meg azt mondod: „Aki
   tanításomat megtartja, nem hal meg örökre”. Nagyobb vagy talán Ábrahám
   atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magadat?”
   Jézus így válaszolt: „Ha önmagamat dicsőíteném, az semmit nem érne. Az
   én Atyám az, aki megdicsőít engem. Ti Isteneteknek mondjátok őt, de nem
   ismeritek. Én ismerem őt, és ha azt mondanám, hogy nem ismerem,
   hozzátok hasonló, hazug lennék. De én ismerem az Atyát, és megteszem,
   amit mond. Ősatyátok, Ábrahám ujjongott, hogy megláthatja eljövetelem
   napját. Látta, és örvendezett.” A zsidók erre felháborodtak: „Még
   ötvenesztendős sem vagy, és láttad Ábrahámot?” Jézus így válaszolt:
   „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.”
   A zsidók erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azonban eltűnt
   előlük, és kiment a templomból.
   Jn 8,51–59


   Elmélkedés:
   Jézus egykori hallgatósága szinte teljes értelmetlenséget tanúsít,
   amikor a feltámadásról, illetve az örök életről hall. Tapasztalataik
   ugyanis csupán a földi életről voltak, annak kezdetén lefolyását és
   végét ismerték. Az örök élet, tehát az, ami a földi emberi élet után
   következik, nem fért bele gondolkodásukba és elképzeléseikbe. Jézus
   feltámadása szakítja szét az emberi gondolkodás korlátait, és tárja fel
   előttünk az örökké tartó életet. Aki hittel elfogadja, hogy az Atyának
   hatalma volt ahhoz, hogy Fiát, Jézust feltámassza a halálból, az
   szilárdan hiszi azt is, hogy Istennek hatalma van ahhoz is, hogy az
   embereknek új életet adjon, azaz feltámasszon minket az örök életre.
   © Horváth István Sándor


   Imádság:
   Add Istenem, hogy szeressük egymást! Add, hogy minden embert
   szeressünk, még ellenségeinket is; nem azért, mivel testvéreink, hanem
   hogy azok legyenek! Add, hogy mindig égjen bennünk ez a testvéri
   szeretet, a testvér mint olyan iránt, és az ellenség iránt,hogy a
   szeretettől testvér legyen.
   Add megértenem, hogy amikor egy barátot szeretek, egy testvért
   szeretek; már velem van, már bekapcsolódott a minden embert átfogó
   egységbe.
   Add, Uram, hogy szeressek, és testvéri szeretettel szeressek! Áradjon
   egész szeretetem a keresztények felé, az Egyház minden tagja felé, ó,
   Jézusom! Add, hogy szeretetem kiterjedjen az egész világra, a te
   szereteted által, hogy tagjaid átöleljék az egész világot!
   Szent Ágoston