[Evangelium] 2010-09-06

[Evangelium minden nap]

   2010. szeptember 6. - Hétfő

   Jézus az  egyik szombaton  elment a  kafarnaumi zsinagógába,  és  tanítani
   kezdett. Volt ott egy jobb kezére béna ember. Az írástudók és a farizeusok
   figyelték  Jézust,  vajon  meggyógyítja-e   szombaton;  hogy  aztán   okot
   találjanak a vádaskodásra. Ő azonban ismerte gondolataikat.  Megszólította
   tehát a béna kezű embert: Kelj fel,  és állj ide a középre! Az felkelt  és
   odaállt. Jézus akkor hozzájuk fordult: Kérdem tőletek: Szabad-e  szombaton
   jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?  Végignézett
   rajtuk, aztán így szólt az emberhez: Nyújtsd ki a kezedet! Az megtette, és
   meggyógyult a keze. Erre esztelen harag szállta meg őket, és arról kezdtek
   tanakodni, hogy mit tegyenek Jézussal.
   Lk 6,6-11

   Elmélkedés:

   A mai evangéliumi történet szerint Jézus csodás módon meggyógyít egy  béna
   kezű embert.  Az evangéliumokban  a  csodák olyan  jelképes  cselekedetek,
   amelyek egyrészt Jézus isteni, természetfeletti hatalmát jelzik,  másrészt
   Isten jóságáról  tanúskodnak,  amely  enyhíti  az  emberek  nyomorát  vagy
   megszünteti a betegséget. Erre a gyógyításban megmutatkozó isteni  jóságra
   egyes farizeusok úgy  reagálnak, hogy hibát,  sőt törvényszegést  keresnek
   benne.
   Kérdezzük meg  magunktól:  Hogyan  reagálok  Jézus  jelenlétére?  Hiszek-e
   abban, hogy  napjainkban is  számtalan  csodát tesz?  Észreveszem-e  Jézus
   csodáit, amelyeket körülöttem vagy velem tesz? Felfedezem-e Isten  jóságát
   és segítő szándékát a csodákban?
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Istenünk, mindenható  Atyánk, engedd  összes gyermekednek  megtapasztalni,
   hogy úton vannak feléd, az ember  végső célja felé, s hogy van  kísérőjük,
   aki jót  akar  nekik: Mária,  a  tiszta  szeretet képe,  akit  eleve  arra
   választottál, hogy Krisztus Anyja és az Egyház Anyja legyen.
   Dicsérünk téged,  Atyánk, mindörökké!  Neked, aki  az élet  Atyja,  kezdet
   nélküli forrás,  a legfőbb  jó és  örök  világosság vagy,  a Fiúval  és  a
   Szentlélekkel együtt  legyen  tisztelet  és  dicsőség,  dicséret  és  hála
   mindörökkön örökké! Ámen.
   II. János Pál pápa