[Evangelium] 2010-10-30

[Evangelium minden nap]

   2010. október 30. - Szombat

   Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála
   étkezzék. Amikor észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első helyeket,
   egy példabeszédet mondott nekik. „Amikor lakodalomra hívnak, ne ülj az első
   helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez
   megérkezik, odajön, aki meghívott titeket, és felszólít: Add át a helyedet
   neki! És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát
   hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy
   amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád: Barátom, menj följebb! Milyen
   kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki magát
   felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt
   felmagasztalják.”
   Lk 14,1. 7-11


   Elmélkedés: 
   „Aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt
   felmagasztalják” – szól Jézus figyelmeztetése mindannyiunknak a mai
   evangéliumban. Sok esetben különbözik az, hogy mit gondolunk önmagunkról és
   hogyan vélekednek róluk mások. Sokszor egyik sem egyezik meg azzal,
   amilyenek valójában vagyunk. A legtöbb ember ugyanis próbálja hibáit
   elrejteni mások elől, s inkább a jó tulajdonságait, a jobbik énjét igyekszik
   mutatni. Ettől viszont nem leszünk jobbak és a hibáink sem szűnnek meg.
   Önmagunk felértékelésével könnyen becsaphatunk másokat, sőt magunkat is, de
   Isten nem. Hibáink kijavításában a bűneinktől való szabadulás segít a
   szentgyónás alkalmával. Nem felmagasztalni kell tehát magunkat, hanem az
   alázat és a bűnbánat útját kell választanunk, amelyek által olyannak
   ismerjük meg magunkat, amilyennek Isten lát. Az Ő értékelése többet ér az
   emberi ítéleteknél. Egyedül Ő képes felemelni bennünket megbocsátó irgalma
   által.
   © Horváth István Sándor


   Imádság: 
   Urunk! Titokzatosan igazgatsz mindenütt, és mindenhol el vagy rejtve. Jelen
   vagy a magasban és a magasság nem érez téged. Ott vagy a mélységben, és az
   nem fogja körül lényedet. Közel vagy és mégis távol. Ki ér el hozzád? A
   kutató lélek minden érzésével sem képes erre. Csak a hit közelít meg téged,
   csak a szeretet, csak az imádság.
   Szent Efrém