[Evangelium] 2010-08-25

[Evangelium minden nap]

   2010. augusztus 25. - Szerda

   Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj nektek, képmutató írástudók
   és farizeusok!  Olyanok vagytok,  mint a  fehérre meszelt  sírok,  amelyek
   kívülről szépnek látszanak, belül azonban holtak csontjaival és mindenféle
   undoksággal vannak tele. Így ti  is kívülről igaznak látszotok az  emberek
   előtt, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
   Jaj nektek,  képmutató  írástudók  és farizeusok!  Sírboltokat  emeltek  a
   prófétáknak, feldíszítitek  az igazak  síremlékeit, és  kijelentitek:  "Ha
   atyáink napjaiban éltünk volna, nem  lettünk volna bűnrészesek a  próféták
   vérében." Ezzel ti magatok tanúsítjátok, hogy a próféták gyilkosainak fiai
   vagytok. Nos, fejezzétek hát be, amit atyáitok elkezdtek!
   Mt 23,27-32

   Elmélkedés:

   Jézus itt  fogalmazza  meg  a  legvilágosabban, hogy  mi  a  problémája  a
   farizeusok magatartásával.  Olyan embereknek  tartja őket,  akik  "igaznak
   látszanak az emberek  előtt, belül  azonban tele  vannak képmutatással  és
   gonoszsággal". Jézus ítéletét  nincs jogunk kétségbe  vonni, hiszen ő  jól
   tudta, hogy mi lakik az emberek szívében. Ezek szerint a farizeusok  "igaz
   volta" és vallásossága csak látszat, s ezzel nem az Isten kedvében akarnak
   járni, hanem csak az embereket akarják megtéveszteni.
   Beláthatjuk, hogy mi is könnyen eshetünk a látszatvallásosság bűnébe. Néha
   észre sem  vesszük,  ha  inkább  a  külsőségekre  figyelünk,  de  a  belső
   összeszedettség  teljesen   hiányzik.   A   közösségi   istentiszteleteken
   próbáljunk a lelki  felkészülésre és a  belső összeszedettségre  figyelni,
   külső cselekedeteink pedig lehetőleg ne térjenek el a megszokottól!
   (c) Horváth István Sándor



   Imádság:

   Jóságos Istenem,  hálás szível  köszönöm Neked  mindazt, amivel  mindennap
   elhalmozol Jóságodból, köszönök mindent azok  helyett és nevében is,  akik
   ezt nem teszik meg.  Édes Jézusom, határtalan  Jóság! Milyen sokat  tettél
   azért, hogy az emberek  viszontszeressenek. Miként lehetséges mégis,  hogy
   sokan nem szeretnek  Téged? Szent kegyelmeddel  eltökélem, hogy  amennyire
   csak képes vagyok, szeretlek Téged mindenek fölött!