<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div dir="ltr">Kedves Testvérek! Küldöm a következő részt!<br>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"><b><span style="font-size:24pt">D-vitaminnal a koronavírus
ellen_2</span></b></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:center" align="center"> </p>
<p class="MsoNormal"><span> </span>De a
D-vitamint szerencsére lehet pótolni, mert ezt a gyógyszeripar képes aránylag
olcsón előállítani. De az a kérdés, hogy mi az a mennyiség, ami pótolhatja a
napozást? Ebben a kérdésben ma már sokkal világosabban látunk, mint régebben.
Mikor a D-vitamin először került forgalomba, akkor napi max. 200 NE-t
javasoltak. (A NE = nemzetközi egység, vagy angolul IU. Mivel olyan rendkívül
kevés kell belőle, hogy súlyának mérése nehézségekbe ütközött, ezért biológiai
hatását vizsgálták, és ezt NE-ben fejezték ki.) Ez a 200 NE manapság rendkívül
kevésnek számít, hiszen a modern becslések szerint egy napozáskor
(természetesen fényvédők nélkül) akár 20.000-50.000 NE is képződik. Mi volt az
oka, hogy hosszú évtizedeken keresztül mégis ilyen nevetségesen keveset
ajánlottak?</p>
<p class="MsoNormal"><span> </span>Minden
gyógyszert, vagy vitamint forgalomba hozatala előtt alaposan vizsgálnak,
tesztelnek, így a D-vitamin készítményeket is. Mielőtt ezt forgalomba hozták
volna, azt állapították meg az állatkísérletek folyamán, hogy evvel a
vitaminnal nagyon vigyázni kell, mert ha túladagolták, akkor rendkívül toxikus,
mérgező, és az állatok megbetegedését, vagy elhullását okozta. Így jött létre a
napi max. 200 NE korlátozás. Hasonlót tapasztaltak az A vitaminnal kapcsolatban
is. Így kialakult az a nézet, ami aztán több évtizedes mítosszá vált, hogy a
zsírban oldódó vitaminok könnyen túladagolhatók, és ekkor nagyon veszélyesek.
Vigyázni kell velük!</p>
<p class="MsoNormal"><span> </span>Időközben
azonban egyre szaporodtak az olyan esetek, hogy véletlen, vagy szándékos túladagolás
esetében szinte semmi mérgező hatást sem tapasztaltak. Ekkor ismét elkezdtek
állatkísérleteket végezni. Ezeknek során már a korabeli halálos dózis
ezerszeresénél tartottak, és az állatok ennek ellenére vígan ugrándoztak,
szemmel láthatóan semmi bajuk sem esett. Mikor aztán megvizsgálták a korabeli
készítmények összetételét, rájöttek, hogy mi okozta a bajt: Régebben a kémiai
ismeretek, és módszerek nem voltak olyan színvonalon, mint manapság, így
fordulhatott elő, hogy a mérgező hatást nem a D-vitamin, hanem ennek egyik
toxikus kísérőanyaga, szennyeződése okozta, amit nem vettek akkoriban észre. A
mai gyártási eljárás folyamán viszont természetesen teljesen megtisztítják a
termékeket minden mérgező szennyeződéstől.</p>
<p class="MsoNormal"><span> </span>Az
ugyancsak zsírban oldódó A vitaminnal is - ami szintén védő hatású lehet a
COVID-dal szemben - sokáig óvatosságra intettek. Azt történt ugyanis, hogy egy
Északi sarki expedíció tagjai, miután jegesmedve májat fogyasztottak, rendkívül
súlyosan megbetegedtek. Mikor erről hazatérve beszámoltak, a tudósok
megvizsgálták, milyen mérgező anyag lehet vajon a jegesmedve májában? Extrém
mennyiségű A-vitamint találtak benne. Így elterjedt a nézet, hogy az A-vitamin
is súlyosan mérgező, ha túladagolják. Később az állatkísérletek tanusága
szerint ezúttal is kiderült, hogy a mérgező hatást nem az A-vitamin, hanem egy
nehézfém - a kadmium okozta - amely szintén felhalmozódik a jegesmedve májában.</p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family:Symbol"><span>[</span></span>Robert
R. <b>Barefoot</b> & Carl J. <b>Reich</b> <i>A kalcium faktor</i> Függelék
221-241 o. VitaFreeNet Kft. Budapest 2006<span style="font-family:Symbol"><span>]</span></span></p>
<p class="MsoNormal"><span> </span>Mindezt azért
írtam le egy kissé részletesebben, hogy megpróbáljam eloszlatni a zsírban
oldódó vitaminok könnyű túladagolhatóságának még ma is nagyon elterjedt
vélekedését. Az orvosi média ugyanis nem vett tudomást a zsírban oldódó
vitaminok rehabilitációjáról, hogy világgá kürtölték volna... Ezért sok
szakember, és orvos még ma is evvel riogat. Evvel nem azt akarom mondani, hogy
ezeket semmiképpen sem lehet túladagolni - de ugyancsak nehéz dolga lenne
annak, aki erre szánná el magát - figyelembe véve a Magyarországon kapható
készítmények korlátozott hatóanyag tartalmát... És ezt azért is kellett
megírni, ez azért is fontos, mert ebben a járványos időben - <b>ha ténylegesen
jótékony, védő hatást várunk a D-vitamintól - akkor ezt a megfelelő dózisban
kell alkalmazni</b>, és kevés reális alapja van az esetleges túladagolástól
való félelemnek.</p><p class="MsoNormal">Szeretettel: <i>Varga András</i></p><p class="MsoNormal"><br></p><p class="MsoNormal">(Folytatása következik)<br></p>
<p class="MsoNormal"> </p>
<br><br><br></div></div></div>