From magveto at www.communio.hu  Sun Jun  1 23:45:02 2008
From: magveto at www.communio.hu (magveto at www.communio.hu)
Date: Sun,  1 Jun 2008 23:45:02 +0200 (CEST)
Subject: [Magveto] 2008. 06. 02.
Message-ID: <20080601214502.628A34B55B@communio.hcbc.hu>



2008. június 2.

Bár választhatnánk Szent Marcellinusz és Szent Péter vértanúk emlékünnepét is, ez az egyszerű júniusi hétfő egy szürke, de lehet, hogy napos hétköznap. Az Adoremus füzet a folyamatos olvasás szerinti lekciókat ajánlja.  A minden bizonnyal ugyancsak kései második Péter levél mai idézetében egy láncolatot találhatunk, amely szerint az által vagyunk buzgók, ha hitünk által az erényt, az erény által a tudást, tudás által az önuralmat… tárjuk fel, éljük meg. A hosszú sor végén a testvéri jóindulat által vállalt fele-baráti szeretet áll. Igazában a hit, remény, szeretet egy konkrét bemutatásával találkozunk itt. Egyben jól látszik az a ma modernnek nevezhető szempont, hogy az igazi krisztusi én folyamatosan bontakozik ki bennünk. Egyik erény a másiknak készít utat, a karizmák láncolatot alkotnak. Annyi leépítés, annyi értékvesztés, annyi depresszió világában kérhetjük az Isten megerősítő kegyelmét: „Töltsön el Titeket kegyelemmel és békességgel Istennek és Urunk Jézus Krisztusnak a
 z ismerete”, hogy isteni erővel merjük vállalni, megvalósítani azt, amit az Úr tőlünk elvár, ami megdicsőíti Őt. Miközben az Evangélium is a szőlőmunkások példabeszédén át egy leépítésről, egy bizalom eljátszásáról, a Gazda Fia megöléséig elvetemült érzéketlenségről és gonoszságról szól, oda kell állnunk Urunk Jézus Krisztus mellé, akit ugyan el akartak fogni ellenségei, amikor megértették a róluk szóló példabeszédét, mégis ott hagyták és eltávoztak. Valahogy ilyen méltósággal örülhetünk annak, hogy az izzasztó júniusi érettségi és egyetemi vizsgák közben, évzárások, hittanévek összegzésének fáradságos munkájában, a nyaralásra készülődés izgalmai között mi nem csupán túljutni akarunk a próbákon, és nem is akarunk esztelenül leépülni, kiégni, túlfáradni a megpróbáltatások közben, hanem Isten szeretetében, Péter stílusában szeretnénk bizalommal építkezni, lelkileg is gazdagabbá válni. Minden körülmények között, sőt éppen ezek által.

Brückner Ákos Előd O.Cist.


From magveto at www.communio.hu  Sun Jun  8 08:31:07 2008
From: magveto at www.communio.hu (magveto at www.communio.hu)
Date: Sun, 08 Jun 2008 08:31:07 +0200
Subject: [Magveto] 2008. 06. 03.
Message-ID: <484B7CAB.8080209@communio.hcbc.hu>

2Pét 3,12-15a.17-18
Zs 89
Mk 12,13-17

Istenre vágyunk. Felé tartunk. Kérjük, hogy jöjjön el, ne késlekedjen, 
hozza el igazságosságát és szeretetét. Várjuk, hogy végre rend legyen a 
világban, az életben, körülöttünk; hogy többé ne az erőszak és hazugság 
győzzön, hanem a szelídség és az adakozó szeretet. Új eget, és új földet 
várunk: az igazságosság idejét. Azt az időt, amikor végre teremtés 
szerinti helyükre kerülnek a dolgok.

De vajon mi a helyünkön vagyunk-e? Mit élünk mások elé? A magunk 
igazságát vagy Istenét? Életünk vajon ennek az új égnek és új földnek 
már most része-e vagy, vagy még a régiben gyökerezik? Péter korábban 
írja, hogy egy nap az Úrnál annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy 
nap. Az új ég és új föld nem késlekedés, hanem kegyelmi idő, Urunk 
hosszútűrése mindannyiunk üdvössége javára. Ha ezt megértjük, már nem 
úgy gondolkodunk, mint eddig és már nem kell méricskélnünk az idő 
hosszát, mert megértjük, hogy az új ég és új föld köztünk is épül. Már most.

? Marian ?