[Magveto] 2006. 10. 02.

[Dozsa Istvan]

2006. október 2.


Aki belép a csíkszeredai – Makovecz Imre által tervezett – Magyarok Nagyasszonya és Magyar Szentek templomába, és a szentségi Jézus megköszöntése után felnéz az üvegkupolára, angyalok tekintetével találkozik. A „rézangyalok” ugyanis négy irányból, tehát kikerülhetetlenül figyelnek minket onnan felülről, éjjel is (kivilágítva), nappal is (napfényben vagy opálos ködben). Igen szívbe markolóan néznek ránk, jóságosan, segítőkészen, figyelmünket Isten felé fordítva, a magasságok felé terelve. Ősi hitünk remek ábrázolása, kifejezése ez!

Úgy, ahogy a XII. sz. szentje, Clairvauxi Bernát mondja mai nap zsolozsmájában mindnyájunknak „Magasztaljuk az Urat, és hirdessük a nemzetek között, hogy nagy dolgokat cselekedett velünk. Uram, mi az ember, hogy megemlékezel róla, miért fordítod felé szívedet? Felé fordítod szívedet, íme, törődöl vele, és gondját viseled. Sőt elküldöd hozzá Egyszülöttedet, kiárasztod rá Szent Lelkedet, megígéred neki azt is, hogy színről színre fog látni Téged. És szent angyalaidat küldöd szolgálatunkra, hogy legyen az égiek között, aki gondoskodik rólunk, és arra rendelted őket, hogy őrizzenek minket, rájuk bízva nevelésünket.”

Ugyanaz a hit kell mindennek az elfogadásához, amit a mai Evangélium sürget: Aki befogadja ezt a Gyermeket … 

Brückner Ákos Előd O.Cist.