From idozsa at communio.hcbc.hu Sat Oct 1 23:45:02 2005 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Sat, 1 Oct 2005 23:45:02 +0200 (CEST) Subject: [Magveto] 2005. 10. 02. Message-ID: <20051001214502.1DC8C2B293@communio.hcbc.hu> 2005. október 2. Idén a vasárnap ragyogásába, Urunk imádása fényébe olvad bele a Hozzá közvetítő őrangyalok ünneplése. Csodálatos megfigyelnünk azt a láncolatot, ahogy a vasárnapok sora tanít bennünket. Szent Máté évében a nyári pirosbetűs napok Isten egyes tulajdonságait, stílusát, gondviselő szeretetét és irgalmát állították elénk. Ősztől kezdve inkább nevelő szeretetével találkoztunk, ahogy pl. a Táborhegyen Pétert és társait lenyűgözte, ahogy mindjárt ez után Pétert megfegyelmezte, ahogyan bennünket a testvéri intésre késztetett, ahogyan az irgalmasság gyakorlására sürgetett, ahogyan megérttette velünk, megtérni sohasem késő, de boldog az, aki már kora hajnalban, kisgyermek kora óta az Úr szőlője munkálásának biztonságában, otthonosságában él. Legutóbb arra figyelmeztetett, hogy nem az ígérgetések számítanak, hanem a tettek. Széchenyi István mondta, hogy nehéz dolog valamit megígérni, de könnyű megtenni. Ma a szüret idején igazán szüreti hangulatú az olvasmány és az evangélium: benne van a meghívás öröme „Hadd énekeljem el kedvesemnek az én szerelmesem énekét szőlejéről” (Iz 5,1). De benn e van a becsapás miatti csalódottság, a méltatlan viselkedés miatti fölháborodás figyelmeztetése is: Isten az ajándékait szabadon kínálja föl, és az embernek a jól értett szabadságában, tehát szeretetben érdemes elfogadni azokat. Ugyanakkor az ilyen fölkínálás nem az önkényes kijátszás, az érdektelen közöny, a számító gonoszság játéktere. Tehát megjelenik benne a végkifejlet, az elszámolás, a november végi hangulat előszele is, vagyis a felelősségünk is: „Nos hát Jeruzsálem lakói és Juda férfiai: tegyetek igazságot köztem és szőlőm között! Mit kellett volna tennem szőlőmmel, és nem tettem meg vele?” (Iz 5,4-5) Brückner Ákos Előd O.Cist. From idozsa at communio.hcbc.hu Wed Oct 5 23:45:02 2005 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Wed, 5 Oct 2005 23:45:02 +0200 (CEST) Subject: [Magveto] 2005. 10. 06. Message-ID: <20051005214502.11AD73050E@communio.hcbc.hu> 2005. október 3. Jón 1,1 - 2,1.11 Jón 2,2-8 Lk 10,25-37 Az Isten-szeretetből ered a törvény egyik fele: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. „De ki az én felebarátom?” – hangzik a visszakérdezés. Ki gondolta volna, hogy ez a kérdés alkalmasnak látszik arra, hogy velőkig hatoljon? Adott két ember, akik a törvényt jól ismerik, és egy szamaritánus, aki nem ismeri teljesen az igaz törvényeket. A két törvényismerő nem teljesíti be a törvényt. Sőt a szavakkal ki is játsszák a tetteket: nem segítenek, nehogy tisztátalanokká váljanak. A szamaritánus, nem ismeri annyira az írott törvényt, de az isteni irgalmasság szerint jár el. Szinte elénk vetíti a Krisztust. Fölsegíti az elesettet, elviszi egy helyre, ahol meggyógyulhat sebeiből, megfizeti a gyógyulását, sőt, majd újra eljön hozzá, hogy lássa, mi történt vele: gondját viselték-e, fölépült-e. Jézus Krisztus ismerte a törvényt és meg is cselekedte azt - váljunk valódi Krisztus-követőkké. - Marian - From babos at communio.hcbc.hu Mon Oct 17 17:58:30 2005 From: babos at communio.hcbc.hu (=?ISO-8859-2?Q?Babos_Tam=E1s?=) Date: Mon, 17 Oct 2005 17:58:30 +0200 Subject: [Magveto] 2005. 10. 17. Message-ID: <4353CA26.2040806@communio.hcbc.hu> --------- következő rész --------- An embedded and charset-unspecified text was scrubbed... Name: 20051017.txt Url: http://lista.hcbc.hu/pipermail/magveto/attachments/20051017/6b36baf4/attachment.txt From idozsa at communio.hcbc.hu Mon Oct 17 23:45:01 2005 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Mon, 17 Oct 2005 23:45:01 +0200 (CEST) Subject: [Magveto] 2005. 10. 18. Message-ID: <20051017214501.DA9603201A@communio.hcbc.hu> Lk 10,1-9 Zs 144 2Tim 4,9-17a Isten, a Teremtő Atya velünk van. A hétköznapok nehézségei és csalódásai közepette is ott áll mögöttünk és megtámogat. Ha hiányunk van, kisegít minket, csak kérnünk kell: „Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják, akik segítségül hívják őt igazságban.” Ha nincs elég munkás, akkor emlékezzünk arra, amit Jézus mondott: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába." És ne csak várjuk a munkásokat, hanem halljuk is meg, ha mi vagyunk a munkások és minket küld: "Menjetek!" - Marian - From idozsa at communio.hcbc.hu Sun Oct 23 23:45:01 2005 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Sun, 23 Oct 2005 23:45:01 +0200 (CEST) Subject: [Magveto] 2005. 10. 24. Message-ID: <20051023214501.AE77F23062@communio.hcbc.hu> 2005. 10. 24. Lk 13,10-17 "...hat napotok van a munkára..." Bibliai nagy igazságot, sőt törvényt emleget a zsinagóga elöljárója. 100%-ig igaza van, mégis igaz mondatát hamisan használja: felülemelkedik a törvényen és ítélkezést enged meg magának. Relatív igazságunkkal mi is sokszor visszaélünk, ítélkezünk, bírálunk. Pedig: ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Hat nap a munkára: mégis sokszor kevésnek tartjuk, és hozzácsenjük a vasárnapot is. És a jócselekedetre, az Isten tiszteletére, az embertárs szeretetére hány napot szánunk? Ideális lenne erre hét napot szánni, s akkor közben az öt-hat nap munka is belefér... Seidl Ambrus From idozsa at communio.hcbc.hu Mon Oct 31 23:45:02 2005 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Mon, 31 Oct 2005 23:45:02 +0100 (CET) Subject: [Magveto] 2005. 11. 01. Message-ID: <20051031224502.3F7B031836@communio.hcbc.hu> 2005. november 1. A diadalmas Egyház ünnepe, amikor mindazokat ünnepeljük, akik már eljutottak Isten országába. Névtelen szentek sokasága, akikről csak közvetlen környezetük tudott. Akik tanúságtevő életükkel, Isten irántiszeretetükkel hatással voltak környezetükre. Akik bár küzdelmeken keresztül, a Szentlélek erejével megvalósították azt, amit Jézus elénk élt. Mindenszentek ünnepe alapozza meg számunkra a halottak napja gondolatkörét. Azért imádkozunk halottainkért, mert hisszük, hogy van örök élet, mindannyiunknak meg van a helye, amelyet Jézus készít számunkra. Halottainknak pedig, akik megkapták már a belépőt Isten Országába, de még hibáik, bűneik következményeitől meg kell szabadulniuk, tudunk segíteni innen, földi életünkből. Szentjeinkre, szent életű elődeinkre tekintve kérjük Isten kegyelmét, erejét, hogy úgy járhassuk végig földi életünket, hogy elnyerhessük majd az örök életet. Fülöp Ákos