[Magveto] 2005. 04. 01.

[Dozsa Istvan]

2005. április 1.

ApCsel 4, 1-12 Tudjátok meg mindannyian, hogy a Názáreti Jézust Isten feltámasztotta a halálból.
Jn 21, 1-14 Tudták, hogy az Úr az.
Amikor megvirradt, Jézus ott állt a parton – olvassuk a mai evangéliumban. Máshol szent János így fogalmaz: A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogja fel. Nagypénteken a Nap elsötétült, de „biztos vagyok abban, hogy Húsvét vasárnap hajnalban a Nap még fényesebben ragyogott, mint valaha” – állapítja meg egy V. századi lelki író. Mennyivel nagyobb okunk van nekünk az ünneplésre és az örömre: bűneink bocsánatot nyertek. Péter sem félt, amikor rádöbbent, hogy az Úr áll a parton. Ruhástul veti magát a vízbe, mert elsőként akarja köszönteni Jézust. Reménysége nem csalatkozik: Jézus megerősíti belé vetett bizalmát, és a neki adott küldetést. Húsvét óta, minden felvirradó hajnalon minket is Jézus vár a parton: az evangéliumban szól hozzánk, és vendégül át az Eucharisztiában. (Adoremusz 2005)
 
Jézus vár a parton, étellel vár, hogy a munka után felüdítsen. Az Ő szava teszi eredményessé a munkámat. Ebből az "eredményből" nekem is hozzá kell járulnom ahhoz a táplálékhoz, amelyet Ő készít a számomra. 
Köszönöm Jézusom, hogy mellettem állsz, hogy a te segítőtársad lehetek. 
Köszönöm Jézusom, hogy húsvét ünnepében emgerősíted hitemet. 
 

Fulop Akos RM