[Magveto] 2003. 10. 12.

[Dozsa Istvan]

2003. október 12. 
Évközi 28. vasárnap

Mk 10,17-30


A birtoklás-vágy, az anyagiakhoz való vonzódásunk ősi ösztön bennünk, ami biztosan az áteredő bűn következménye bennük. Különösen ma, a nagy bizonytalanságban, szeretnénk biztonságban érezni magunkat. Manapság ezt az emberek az anyagiakban vélik felfedezni, s nem is nagyon akarunk megválni tőle, mert féltjük egzisztenciánkat, megélhetésünket, féltjük a jövőnket.
Így volt ezzel az evangéliumi gazdag ifjú is. Biztosítani akarta jövőjét, de tudta nem elég csak a földi biztonság, a lelkét is be akarta biztosítani; tudta, hogy csak akkor van értelme ennek a földi életnek, ha annak folytatása az örök élet. Jézus pedig meg is mutatja neki ezt a biztonságot.
Csak a baj ott van, hogy "két dudás nem fér meg egy csárdában"  és az ifjúnak is választania kell: a földi vagy az örök életet akarja biztonságban tudni. És ezen a ponton már elbukott.
De nekünk is ugyanez a megoldandó feladatunk. Melyik életünket akarjuk biztosítani? A földit, amely minden anyagi biztonság ellenére is mindig bizonytalan marad, vagy az örök életet, amely a jézusi úton járva a legtökéletesebb biztonságot nyújtja. 
Válassz!!! De ne feledd: "könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni a mennyek országába"!
-km-