[Magveto] 2003. 11. 18.

[Dozsa Istvan]

2003.11.18. kedd
Ma mindhárom szentírási szakaszban - az olvasmányban, a zsoltárban és az evangéliumban - is példát láthatunk arra, mennyire félre tudjuk értelmezni a cselekedeteket, a történéseket. Eleazárnak a lényeglátó szavai az addig felé jóindulattal lévőket is haragra gerjesztették iránta; Dávidról joggal gondolhatják, hogy "Nincsen segítsége Istenében!", hiszen igen szerencsétlen helyzetbe került azzal, hogy a fia lett az ellensége; Jézust pedig az őt követő tömeg nem értette, amikor a fán ülő bűnös Zakeushoz meghívatta magát.
Amikor meghajlok mások erőszakos jóindulata előtt; amikor megkísért a gondolat, hogy könnyebb a világ szemében sima úton járni; amikor a nehézségek elhomályosítani akarják a tekintetemet, gondolataimat - olyankor meg tudom-e látni a lényeget, tudok-e Istenhez ragaszkodni?
Amikor másokat jóindulatú erőszakkal rá akarok venni valamire; amikor a másik nem azt teszi, ami a szememben a legjobbnak látszik; amikor át akarom festeni a világot és a körülöttem élőket a magam ízlése szerint - olyankor tudok-e 'megálljt' parancsolni magamnak, tudom-e nem megítélni a másikat?
- Marian -