[Magveto] 2003. 05. 02.

[Babos Tamás]

2003. május 2.

Clairvauxi Szent Bernát mondja: az Énekek Énekéről tartott 20. 
beszédében: "Megjegyzendő, hogy érzelmi életünk valamiképpen testünkhöz 
kötött, ezért jobban vonzódik az emberré lett Krisztushoz. Jobban 
megérinti az embert az, amit Jézus földi életében tett vagy parancsolt. 
Ezek elbeszélése hamar megérinti azt, akit ez a szeretet tölt el. Nagyon 
szívesen hallgatja, szorgalmasan olvassa, gyakran emlékezetébe idézi, és 
szívesen elmélkedik róla... Ha ezek az események eszébe jutnak, 
megérintik lelkét, és az erények szeretetére buzdítják, vagy elűzik a 
vétkes vágyakat, elcsitítják a szenvedélyeket. Úgy gondolom, annak, hogy 
a láthatatlan Isten testben akart megjelenni, és az emberekkel 
beszélgetni, legfőbb oka az volt, hogy az embert, aki nem tudott másként 
gondolkodni és szeretni, csak mint testi ember, először testének üdvös 
szeretetre vonzza, hogy ezen keresztül fokozatosan vezesse el a lelki 
szeretetre..."

Bámulatos, hogy a XII. sz. szentje ilyen humanitással, szolidaritással, 
lélektani érzékenységgel nézi Istent és az embert. Amikor május elején 
az anyai hivatásra irányul figyelmünk, jó Szent Bernát szemével és 
szívével tisztelni az édesanyákat, és valamennyiük példaképét és 
oltalmazóját, a Boldogságos Szűz Anyát. "Íme, a Te Anyád!"

"Az anyai szív megilleti azt, aki a szeretet munkáját végzi másokkal. A 
kedvesnővér édesanya, a szellemi anyaság birtokában: lelkének világító 
és melegítő lángját ezrek és ezrek érzik." (Mindszenty bíboros prímás 
írta ez utóbbi sorokat a szerzetes nővérekről, akik lelki értelemben 
élik meg és szolgálják az anyaság titkát.)

Mennyire orvossága lehet korunknak ez a májusi hónap, ha az annyira
megtámadott Istenanyaság, édesanyai hivatás és lelki anyaság tiszteletében
és szeretetében megerősít minket.

Brückner Ákos Előd O.Cist.