[Magveto] 2003. 07. 27.

[Dozsa Istvan]

2003. július 27.

1.
Az elkövetkező vasárnapokon nem Márk szavain át fogjuk hallani Jézus tanítását, hanem János evangéliumának elmélkedéseit az eucharisztiáról. II. János Pál pápa idén nagycsütörtökön kiadott enciklikájának tanítása komoly teológiai elmélyítést kínál az elkövetkezendő vasárnapokhoz, hogy a XXI. század elején jobban értsük és éljük Krisztus szentségi jelenlétét. Az eucharisztia életadó kenyér az Egyház számára. Közösségformáló erő, mely csak hiteles életből fakadhat. Olyan erőből, mely maga is mindennap megtapasztalja, hogy Isten ott van a kenyérben és borban, az oltáron megújuló áldozatban.

2.
Jézus legfontosabb elfoglaltsága, hogy az éhező ember segítségére jöjjön. Azért, hogy táplálja a szentségre hívott ember testét a "kenyérrel" - mely az üdvösségtörténetében olyan változatos formában jelent meg: a puszta mannájában, Illés kenyerében, a zsidók húsvéti vacsorájában, az utolsó vacsora kenyerében és borában - és lelkét a vigasztalás igéivel. Isten tudja jól, hogy az ember elesett magában. Vannak pillanatok, amikor gondoskodó szeretetre van szüksége. Ilyen helyzettel találkozunk az evangéliumban is.

3.
Jézus úgy tett jót, hogy megpróbált mindig háttérben maradni, mert nem a személye a fontos, hanem a cselekedete.

.....................

1. Mennyire fontos számomra, hogy az Egyház eucharisztiáról szóló tanítását értsem, és tovább adjam közösségemben?
2. Találkozom-e rendszeresen a gyónásban megtisztult szívvel az eucharisztikus Krisztussal?
3. Indít-e jó cselekedetekre Jézus példája?


Ezen a vasárnap emlékezünk meg a Bosznia-Hercegovinai keresztényekről imádságunkban. (Adoremus, 2003. július, II. évfolyam 7. szám. 118. oldaltól. Egyetemes könyörgés is található!)


- tzsi -