From idozsa at communio.hcbc.hu Mon Dec 1 23:45:01 2003 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Mon, 1 Dec 2003 23:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2003. 12. 02. Message-ID: <200312012245.hB1Mj1eM016253@communio.hcbc.hu> 2003. december 2. Az Advent, amelyben már benne járunk, az örömteli várakozás, a biztos remény ideje. Arra nevel, hogy bízhatunk Istenben, mert Ő az ígéreteit biztosan beváltja. Joggal kérjük tehát, hogy imádkozzék érettünk Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. De adventi örömeinket ma felfokozhatja Jézus kitörő öröme, mert "abban az órában", most éppen ebben az órában, minket is magával sodorva "Jézus kitörő örömmel dicsőítette az Istent a Szent Lélekben ezekkel a szavakkal: Dicsőítelek Téged, Atyám, ég és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez neked"... Fel van kínálva számunkra is a liturgián át, az idők jelén át, az üdvtörténet jelen szakasza kegyelmén át, hogy Jézussal együtt kitörő örömmel dicsőítsük az Atyát, az Istent, a Szentlélekben. Igen jótékony érzékennyé válása korunknak, hogy személyes és közösségi imaéletünkben is újra polgárjogot nyert a dicsőítés, tehát Isten jóságának, szeretetének, hűségének önfeledt ünneplése, és ennek ízlésesen lelkes kifejezése. Biztathatjuk is egymást, és értékelhetjük egymásban, a karizmatikus körökön belül vagy kívül, ha ez a dicsőítő öröm és odaadás kifejeződik imánkban, magatartásunkban, cselekvési stílusunkban. Igen, Atyám, így tetszett, így tetszik ez Neked. Ha bárki is ráhangolódik az iménti sorok igazságára, kérem, olvassa tovább ennek a lelkületnek a kulcsaként a további három verset (Lk 10, 22-24), hogy meglássa, mi ennek a dicsőítő lelkületnek az útja. Bárki a mai olvasmánnyal is folytathatja elmélkedését, hogy kitűnjön, milyen társadalom-formáló, természetet békítő ereje van annak, ha Jézus nyomán és ajándékából mi is befogadjuk az Úr dicsőítésre indító Lelkét. Brückner Ákos Előd O.Cist. From idozsa at communio.hcbc.hu Tue Dec 2 23:45:01 2003 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Tue, 2 Dec 2003 23:45:01 +0100 Subject: [Magveto] 2003. 12. 03. Message-ID: <200312022245.hB2Mj1CI008639@communio.hcbc.hu> 2003. december 3. Nézz az életedre, különösen a mai napodra. Mi vár rád? Sok a munka, az egyre csak tologatott elintézni való? Végeláthatatlan teendőid sorakoznak a háztartásban? Úgy érzed a munkahelyed teljesíthetetlen követelményekkel áll veled szemben, és nem jutsz egyről a kettőre? Főnököd előtt hiába akarsz bizonyítani, keresztülnéz erőfeszítéseiden, megfeszüléseden? Beosztottjaid nem teszik meg mindazt, amit meg kellene tenniük, a felelősség közben téged terhel? Nem jut időd, türelmed, figyelmed a szeretteidre, pedig úgy gondolod, hogy ők a legfontosabb emberek számodra? Túl sok karitatív munkát vállaltál? Belefáradtál az imába? Arra gondolsz legyintve, hogy az Úr majd biztos megsegít, de szívedben már nem igazán hiszed. Vagy igen? Hiszed-e, ... hogy Isten "letörli a könnyet minden arcról"; hogy az Úr a te pásztorod, hogy nem szűkölködsz és, hogy asztalt terített számodra; hogy jósága és irgalmassága kísér téged életed minden napján; hogy téged sem akarnak étlen elbocsátani, hogy nehogy ellankadj az úton? Gondold végig, hogy mid van, hogy milyen kevés és nem elegendő, amid van, és add oda az Úrnak. Ő majd fogja az a "hét kenyeret és a halakat" és visszaadja neked és a körülötted lévőknek. Esztek mindannyian, és jóllaktok. És még marad is bőséggel. Teljék a napod az Úr előtt. Erre készülj rá most pár percben. - Marian - From idozsa at communio.hcbc.hu Fri Dec 5 23:45:00 2003 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Fri, 5 Dec 2003 23:45:00 +0100 Subject: [Magveto] 2003. 12. 06. Message-ID: <200312052245.hB5Mj0Pn024319@communio.hcbc.hu> 2003. december 6. Mt. 9,35-10,1. 6-8 Az ember ősi vágya, hogy keresse, kutassa az Istent! Micsoda öröm és boldogság tölt el bennünket, amikor a hétköznapi életben úgy érezzük megtaláltuk Őt. Megtaláltuk egy csodálatos élményben, egy másik emberben, vagy akár egy szenvedésben. Vajon gondolunk-e arra, hogy ez csak azért lehetséges, mert maga az Isten is keres bennünket. Jézusban megesett rajtunk a szíve! Adventben gondolj arra, hogy amikor valaki rád mosolyog, tulajdonképpen az Isten mosolyog rád, amikor felsegít akkor maga az Isten segít fel. Amikor Te mosolyogsz rá valakire, akkor Isten mosolyog a másikra, amikor Te segítesz fel valakit, akkor maga Isten segíti fel Őt. További szép adventet kívánok mindenkinek! Balogh Attila From babos at communio.hcbc.hu Fri Dec 19 07:42:46 2003 From: babos at communio.hcbc.hu (=?UTF-8?B?QmFib3MgVGFtw6Fz?=) Date: Fri, 19 Dec 2003 07:42:46 +0100 Subject: [Magveto] 2003. 12. 18. Message-ID: <3FE29DE6.90908@communio.hcbc.hu> 2003. december 18. Isten az Atyánk. Az ugrándozó, örömteli kisgyermek észreveszi, hogy édesapja vagy édesanyja másik gyermeket vesz föl az ölébe. Arca elkomorul. Vajon én milyen gyermek vagyok? Elkomorul lelkem, ha látom a másik boldogulását, az adott pillanatban nyilvánvaló előnyösebb helyzetét? Vagy tudok örülni, hogy most ő is részesül a jóban, a szeretet kézzel is fogható közeledésében? Isten igazságos és irgalmas Atyánk. ?Békét teremjenek a hegyek a népnek, és igazságot a halmok.? Vajon engedjük-e, hogy így legyen? Igazságot, irgalmat és békét szerető nép vagyunk-e? Vajon háborgunk-e a köztünk lévő ?látszat-botrányok? miatt, vagy úgy teszünk, mint József, aki igaz ember lévén, nem akarta hírbe hozni Máriát, mikor kitudódott, hogy gyermeket vár, hanem ? hogy ne okozzon további fájdalmat a nyilvánossággal - titokban próbálta őt elbocsátani. Alkalmasnak bizonyult arra, hogy fölnevelje a gyermek Megváltót. Mi is vigyázzunk a köztünk élő Istenre. Nézzünk körül magunk körül és adjunk hálát mindazért a jóért, ami másokkal történt. Áldjuk ezért az Atyát! Nézzünk körül önmagunkban és adjunk hálát mindazért a jóért, ami velünk történt. Áldjuk ezért az Atyát! Marian From idozsa at communio.hcbc.hu Tue Dec 23 23:45:00 2003 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Tue, 23 Dec 2003 23:45:00 +0100 Subject: [Magveto] 2003. 12. 24. Message-ID: <200312232245.hBNMj0ox019515@communio.hcbc.hu> 2003. 12. 24. 2Sám 7,1-5 "...tedd meg mindazt, amit szándékozol, mert veled van az Úr!" Lk 1,67-79 "...lépteinket pedig a béke útjára vezérelje..." Karácsony vigíliáján e két bíztató mondattal segít minket az Egyház. Szent Edit Stein minderről így gondolkodik: "Mikor egyre rövidülnek a napok, mikor leesnek az első hópelyhek, halkan és szemérmesen bukkannak fel a karácsonyi gondolatok. És már a puszta szónak varácsa van, amitől aligha szabadulhat a szív. Még a más valláson lévők és a hitetlenek is, akiknek semmit sem jelent a betlehemi gyermek régi históriája, ünnepre készülnek, és azon törik a fejüket: hogyan gyújthatnák meg itt vagy amott az öröm egy-egy sugarát (...) A szeretet és öröm ünnepe felé: e csillag felé tart minenki. A keresztényt azonban ez a csillag elvezeti a jászolban fekvő Gyermekhez, aki meghozza a békét..." Áldott szép, kegyelmekben gazdag Karácsonyt kívánok! Seidl Ambrus