[Magveto] 2002. 03. 05.

[Dozsa Istvan]

Magvető 2002 03 05

Mt18, 21-35.



   "Nem mondom neked Péter, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!"

   "Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének"



   A szolgát számonkérő király irgalmas, elenged mindent, de hasonló lelkületet vár el megbocsátásáért a szolgától is.  Pedig elképzelhetetlen a különbség a tízezer talentum és a  száz dénár között.

   A bennünket majd számonkérő Isten a kimondhatatlan értékű bűn-adóságunkat kész elengedni, ha ott a megbánás és a jobbítani akarás szívünkben. Milyen szép a gyóntatószékből kilépő lélek!

   De mi hányszor többre tartjuk testvérünknek a száz dénárnyi adóságát. Nem látjuk benne "Jézust" (bármit tesztek egynek az emberek közül, nekem teszitek) Csak a megsértőt, az undokot, a részegest, a drogost, a hajléktalant. és jogot formálunk irgalmatlannak lennünk vele, velük.

   Mennyei Atyám is így tesz veletek.  Nem kellene emberképünket és "öntudatunkat" átformálnunk?!

Gyulay E.