[Magveto] 2002. 06. 28.

[Dozsa Istvan]

2002. június 28.

"Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette s így szólt hozzá: 'Akarom, tisztulj meg!'" (Mt 8,3)

Vajon miért volt szükség erre a kijelentésre: Akarom, tisztulj meg! Miért a látványos mozdulat? Ismerte Ő az embert, tudta, milyen fontos a jelzés, visszajelzés, a kifejezésre juttatott érzések, szándékok.  A hit, a bizalom teszi lehetővé, hogy elfogadjuk Isten gyógyító kegyelmét, ajándékát, segítségét. 

A külső jelek, - melyeket nemcsak Jézus alkalmazott, hanem Egyháza is alkalmaz -, mindig ezt a hitet ébresztik, élesztik. Nem elegendő csak úgy, magunkban bánni a bűnöket, és nem elég csak úgy, általában érezni, hogy az Úr megbocsát. A bűnbocsánat szentségében történik mindez. Pedig Ő minden külső jel nélkül is megtisztíthat. 

Nem elég csak úgy, gondolatban csatlakozni a vasárnapi Szentmise közösségéhez, hanem jelen kell lenni, hacsak valami meg nem akadályoz ebben.  

Nem elég csak szeretetben együtt élni, hanem ki is kell (merni) mondani az igent a megfelelő formában. 

Folytathatjuk a sort, de itt Jézus is megerősít, bátorít: nem baj, ha külső jelekkel élünk, csak a tartalmáról meg ne feledkezzünk! 

Bertalan