[Magveto] 2002. 09. 01.

[Dozsa Istvan]

Olvasmány: Jer 20,7-9 Perzselő tűz gyúlt szívemben.

Szentlecke: Róm 12, 1-2 Adjátok testeteket Istennek tetsző áldozatul.

Evangélium: Mt 16, 21-27 Aki követni akar, vegye fel keresztjét.


Felvenni a keresztet. Szembenézni életünk minden helyzetével, nem csak a jókkal, hanem a nehezekkel is. Sokszor elrettent minket, ahogy Péter Jézus szenvedésének lehetősége. Nem menekülni akarunk a nehézségek elől, hanem a Lélek erejével élni örömeinket és nehézségeinket egyaránt. Minden vasárnapi Szentmise alkalom a megerősödésre, az új lendület megszerzésére. 

Játszva nyelvet tanulni... Élvezd az életet - a cola, a fanta stb ízét. Szegény gyerekek, már megint iskolába kell menniük - szokásos szeptember elejei megszólalás. Milyen sok helyen hangzik fel. Ugyanakkor milyen ritkán mondja el pl. egy úszó olimpiai bajnok, hogy ennyit dolgozott a dicsőségért. A mai világ azt sugallja, hogy vedd könnyen a dolgokat. Hogy sajnálunk, ha erőfeszítéseket kell tenned, ha kötöttségek tartanak rabságban, ha napirend szerint kell élned, ha mások szabályozzák napjaidat. 

Jézus a kereszt hordozására bíztat. Ugyanakkor az élet örömeit is megmutatja, hiszen éppen ezek az apró örömök segítenek, hogy hordozni tudjuk keresztjeinket. Keresztény életünkben a Lélek erejében vállaljuk a nehézségeinket, és örülünk saját és mások örömének. 

Fulop Akos RM 
Kobanyai Szent Csalad Plebania 
satya at hcbc.hu