From idozsa at hcbc.hu Sat Sep 1 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Sat, 1 Sep 2001 17:45:01 +0200 Subject: [Magveto] 2001. 09. 02. Message-ID: <200109011545.f81Fj1r01131@communio.hcbc.hu> Más dolog a helyezés, más a helyezkedés ... Elkezdődött az iskolaév, a munkaév. Máris tudjuk, számítanak a jegyek, az iskolai minőség, és a munkahelyi főnök értékelése. Számít, hogy a hazai válogatott, a kedvenc helyi csapat arany-, ezüst- vagy bronzérmes-e. Szent Benedek Regulája szabályozza kinek hol a helye a közösségben. A Szent István-napi körmenetben beosztják, melyik csoport mikor léphet a vonulók sorába. Történelmi arányokban is van helyezés: Boldog XI. Ince pápa, miután mindent megtett Budavár felszabadításáért, a vár bevételének napját, 1686. szept.2-át Szent István király egyetemes ünnepévé tette. Ezzel értékelte, és helyezte el újra Európa népei közé a magyarságot, amely annyit vérzett, szenvedett a Nyugatért, a keresztény Európáért. Maga a mennyei Atya dönti el a Fia szerint: hol van János és Jakab apostol helye a mennyek országában. Kell: ezen a parton a tájékozódás kedvéért, a túlparton jutalomként - kell a helyezés: rendet, sorrendet, értékelést, értékrendet ad. Segít, hogy a helyünkön, a jól megérdemelt helyünkön legyünk: békében, biztonságban, a szeretet elfogadásában. A mai vasárnap tanítása viszont elítéli a helyezkedést, a tülekedést-tolakodást a kedve-zőbb helyért, a nyereségesebb besorolásért. A példabeszédbeli fő helynek, első helynek elsősorban nem térbeli jelentése van. A közösséget nem vállaló, szorongó utolsó hely válogatása templomban vagy társaságban gyakran rivalizál a rátermettek ügyeskedésével, önmaga-mutogatásával. Micsoda gyógyulás, milyen nagy áldás napjainkban egy-egy olyan konferencia, lelkigyakorlat, táborozás vagy zarándoklat, ahol Isten népe teljes sorsközösségben fogad el mindenegyes odatartozót. Ahol papok és hívek, lelkipásztorok és családosak, elöljárók és egyszerű beosztottak egészen testvéri közösséget találnak az Úrban egymás között. Ahol már nem csupán egy intézmény tagjai vagyunk, hanem az egyházi közösségben egymás társai. Milyen nagyszerű közös szót, értéket találni a hittel megajándékozottaknak azokkal, akik még csak keresik a hitet, vagy még nem is keresik azt Adjon az Úr elég alázatot, készséget, nagylelkűséget nekünk ebben a munkaévben arra, önösen ne helyezkedjünk, de szívesen vállaljuk gondviselő akarata helyezéseit. Budapest, 2001. szeptember 2. Brückner Ákos Előd O.Cist. From tbabos at mail.datatrans.hu Mon Sep 3 20:24:17 2001 From: tbabos at mail.datatrans.hu (=?iso-8859-2?Q?Babos_Tam=E1s?=) Date: Mon, 3 Sep 2001 20:24:17 +0200 Subject: [Magveto] 2001. 09. 04. Message-ID: <002401c134a5$cfe31ae0$74c1e4c3@t> 2001. szeptember 4. Lk 4, 31-37 A kafarnaumi zsinagógában Jézus ünnepélyes tanítását megzavarja az ördög támadása. Miközben beszél, vagyis evangéliumot, örömhírt hirdet, vagy mondhatjuk így is meghívást ad át az embereknek, hogy gyertek az Isten országába. Ki lehet szabadulni a bűn uralmából, fel lehet szabadulni Isten fiainak szabadságára. A nemzetek apostola, Szent Pál ezt így fogalmazta meg: "(Atyánk) Kiragadott minket a sötétség hatalmából, s áthelyezett szeretett Fiának országába." (Kol 1,13) Az ottlévő emberek csodálattal hallgatják, mert hatalom, erő áradt szavaiból. Pedig mi a mindennapi életben épp az ellenkezőjét szoktuk megtapasztalni, hogy némelyek beszéde inkább kifáraszt. De Isten tud a mi nyelvünkre is ajándékozni olyan beszédet is, amely Izajás jövendölése szerint, támogatni tudja a megfáradtat. Jézus isteni gazdagságából áradt ez a beszéd, s miközben tanít, egyszer csak elkezd valaki kiabálni: "Mi közünk hozzád, názáreti Jézus?" Nagyon érdekes és figyelemre méltó Jézus magatartása. Nem kezd el tárgyalni vele. Ugyanúgy tesz, mint nyilvános működésének kezdetén, amikor megkísértette a sátán, mert akkor sem elegyedett vele beszélgetésbe, még csak nem is pontosítja azt amit a kísértő az Írásokból idéz. Rövid tőmondatokkal, a Szentírást hitelesen idézve utasított vissza minden próbálkozást. Most sem tárgyal, nem kezd alkudozni. Nem hátrál meg, de nem is hagyja cserben a megszállott embert, hanem parancsol, hiszen az ő személyében elérkezett már az Isten országa és annak uralma. Jézus kiállása a mi menedékünk és szabadulásunk is az ördög támadásával szemben. Nem áll szóba vele, nem foglalkozik a helyzettel, hiszen az ördög már annak is örül, ha foglalkoznak vele, ha beszélnek róla. a sátán nem tud mást tenni, csak felfordulást okoz, zavart kelt, mint Jézus tanítása közben is, ott a kafarnaumi zsinagógában. Az ő célja az, hogy eltávolítson az Istentől, az ő uralmától, a Szenttől. De, hogy ne örüljön olyan nagyon, ezért be is fejezem a róla való gondolatokat, s Isten oltalmához menekülök. Ámen. From idozsa at hcbc.hu Tue Sep 4 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Tue, 4 Sep 2001 17:45:01 +0200 Subject: [Magveto] 2001. 09. 05. Message-ID: <200109041545.f84Fj1s02158@communio.hcbc.hu> 2001. szeptember 5. Lk 4, 38-44. Mindjárt szóltak is neki az érdekében Amikor megvirradt Jézus kiment egy magányos helyre Más városokban is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát Három kiemelt részecske: 1. Kérték Jézust, hogy gyógyítsa meg Simon Péter anyósát. Mennyi beteg él körülöttünk, test és lelki bajokkal terhelt embertestvér. Mit teszünk értük? Szólunk orvosnak, segítőnek? Gondoskodunk bajukban róluk? Imáinkkal szólunk Jézushoz érdekükben mi is? Ha annyi hitetek lenne, mint a mustármag ... 2 Alig jött el a hajnal, máris keresi a csendet, magányt és az Atyát.. Mit jelent a reggel a mi számunkra? Nyűgös felkelést? Rohanó kapkodást? Vagy elmélyedő találkozást a Mesterrel és az Atyával? Talán időben kellene lepihenni este, hogy reggel időben sikerüljön időt találni e találkozásra! 3 Milyen nyugodt élete lehetne e városocskában, ahol annyi beteg hálás! Mennyi ennivalót, ajándékot kapna! Milyen biztonság lenne a kafarnaumiaknak is, köztük a gyógyító Mester, nincs mitől félni többé... Ő itt letette a jelet, amit az Atya várt tőle. Nem akarja begyűjteni sem a hálát, sem a hasznot. Egyet akar, sokfelé lerakni a jelet, hogy megismerjék az Atya szeretetét és találkozzanak vele, kövessék szent Fiát. Az Isten ajándékainak átadása után, feladataim teljesítéséért én mit várok el a többiektől? Önzetlenül tudok-e továbbmenni, mert nem én, hanem az Isten ügye a fontos??? Gyulay E. From idozsa at hcbc.hu Sun Sep 9 17:45:01 2001 From: idozsa at hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Sun, 9 Sep 2001 17:45:01 +0200 Subject: [Magveto] 2001. 09. 10. Message-ID: <200109091545.f89Fj1a24736@communio.hcbc.hu> Lk 6,6-11 "Szabad-e szombaton jót cselekedni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy elveszíteni?" Jézus erre a kérdésre magával a gyógyítással adta meg igenlő válaszát. Az írástudók és farizeusok hallgatásában többféle válasz rejtezik. Talán annyira nincsenek megátalkodva, hogy a hallgatásuk "nem"-mel egyenlő. Inkább az "attól függ" van benne. Ez persze az ószövetségi törvénnyel sem egyeztethető össze, de a gyakorlatban valószínűleg ez érvényesült. Attól függ - kinek. Jézusnak nem, mert ő megszegi a törvényt, szembeszegül az atyák hagyományaival, káromkodik, egyenlővé teszi magát az Istennel. Attól függ - kivel. Egy szerencsétlen flótással nem biztos, hogy jót lehet tenni, de mondjuk egy rabbival szinte biztos. Honnan az esztelen harag, ami elönti az írástudókat és a farizeusokat? Nem másból, mint a tehetetlenségből. Jézus szentsége érinthetetlenné teszi őt számukra. Saját bíróságuk előtt bőven találnak vádakat, de valahol belül érzik, hogy az igaz bíró fölmentené Jézust és a vádlókat ültetné a vádlottak padjára. Szabó Tamás From tbabos at mail.datatrans.hu Tue Sep 11 20:38:22 2001 From: tbabos at mail.datatrans.hu (=?iso-8859-2?Q?Babos_Tam=E1s?=) Date: Tue, 11 Sep 2001 20:38:22 +0200 Subject: [Magveto] 2001. 09. 11. Message-ID: <003801c13af2$28777aa0$79c1e4c3@t> Szept. 11. Kol 2,6-15 A gyökerek éltető nedvet, táplálékot adnak a növénynek. A gyökér mintegy hordozza a növényt, szilárdságot jelent számára. Krisztusba gyökerezve élni azt jelenti, hogy sehonnan - máshonnan nem várjuk és nem keressük életünk értelmét, csak Tőle. Krisztusban élünk, és Ő mibennünk. Jézus a hit, a remény és a szeretet gyökérrendszerén át táplál minket, megszilárdít, erőt ad. Nem kell posványos állóvizekhez járnunk, mert mi a tiszta forrással, az élő vizek forrásával vagyunk kapcsolatban. - A világ nem nagyon akar élő vizet adni! Megdöbbentőt hallottam az egyik hitoktatótól az év eleji "Veni Sancte-n": Egy anyuka azért nem engedi megkeresztelt gyermekét hitoktatásra, nehogy lelkiismeret furdalást ébresszenek a gyermekben, ha valami rosszat tesz!!! - Amilyen mélyen gyökerezünk Krisztusban, annál szilárdabb a lelkünk békéje, elragadtatottsága. Minden pillanattal átjár minket, egész életünket az "isteni nedv". Lassan elsodor, megsemmisít bennünk mindent, ami nem tökéletes, ami nem illik Krisztushoz, ami ellentétes az örök élet felé irányuló vágyakozásainkkal. Krisztus a Szikla, Krisztus a Szőlőtő, Krisztus az Élet. Aki benne gyökerezik, olyan, mint a folyó mellé ültetett fa.... -nz- From idozsa at communio.hcbc.hu Fri Sep 28 19:45:02 2001 From: idozsa at communio.hcbc.hu (Dozsa Istvan) Date: Fri, 28 Sep 2001 17:45:02 GMT Subject: [Magveto] 2001. 09. 29. Message-ID: <200109281745.f8SHj2o05056@communio.hcbc.hu> 2001. szeptember 29. Főangyalok ünnepe Angyalos nemzet a magyar, nemzeti jelképeinken angyalábrázolások találhatók: 1. A Szent Koronán elöl középen, az abroncs fölött a világmindenségen uralkodó Krisztus, a Pantokrátor képe jelenik meg, az abroncson - egy-egy drágakővel elválasztva - égi udvartartásának képei: Szent Mihály és Gábriel arkangyalok. Mindketten a korona középső tengelye felé, azaz előre néznek. Kezükben három ágban végződő hírnöki pálca látható. A bizánci egyházi művészet gyakran ábrázolta így a két arkangyalt. A mellképeken a fejek mellett jobbról-balról görög betűk jelölik – rövidítéssel –, hogy valóban Mihály, illetve Gábriel arkangyalé a két kép. A koronán feltehetően nem pusztán díszítő szerepük van, hanem fontos eszmei funkciójuk is. (A bizánci hagyomány szerint Nagy Konstantinnak az Úr angyala hozta le az égből a koronát és a császári jelvényeket. Ismerünk olyan X. századi bizánci ábrázolást, amely szerint Krisztus az égből koronát nyújt a császár felé, Gábriel arkangyal ezt az uralkodó fejére teszi, Mihály arkangyal pedig kezébe adja a lándzsát.) A két arkangyal, akiknek képe a felső rész Pantokrátorával mintegy háromszöget alkot, a koronaabroncson egyértelműen a koronázás és az uralkodói hatalom égi eredetére utal. A nagy korona: http://www.sulinet.hu/tananyag/97122/on/MEDIA/KOR1Z.JPG Az angyalos részek: http://www.sulinet.hu/tananyag/97122/on/T1222T.HTM Legenda szól arról, hogy Gábriel és Mihály arkangyalok hozták a Szent Koronát. Szarvason Mihály Gábor szobrászművész (nevéhez méltó :) alkotása, egy magas oszlop tetején álló szobor örökíti meg a jelenetet. 2. Bizonyos időszakokban címerünket két angyal tartotta, pl. 1867-től lásd http://akm.externet.hu/km/cimerek/cimer/001113.htm A Hősök terén 36 m magasból vigyázza Budapestet Gábriel arkangyal. Egyes források szerint ő volt az, aki megjelent annak idején II. Szilveszter pápa álmában. Másnap ennek hatására az eredeti tervtől eltérően István királyunk követei vehették át a koronát. A nyugati egyházban szeptember havát nevezték Szent Mihály havának, a keleti egyházban novembert (8-án ünneplik). A régiek böjtöt is tartottak Szent Mihály tiszteletére. Assisi Szt. Ferenc is nagy tisztelője volt Szent Mihálynak. Úgy tűnik, Magyarországon a három névről is ismert főangyal közül Szent Mihályt övezi a legnagyobb tisztelet, 142 templom titulusa ez. Gábor angyalnak 2 templom jutott, és ezen kívül még 6-on Szent Mihállyal közösen "osztoznak". Rafaelről csupán egy templomot neveztek el. Jó lenne, ha a gyógyítás angyala nagyobb szerepet kaphatna életünkben (olvassuk el Tóbiás könyvét), segíthet ebben a forgalomban lévő Angyal-imafüzet is. A mai napon különösen kérjük a főangyalok segítségét nemzetünknek és a világnak! Bangó M. Klára nővér